Hétfőn újabb tanúkihallgatásokkal folytatódott a 2015-ös pécsi buszbeszerzés miatt újraindult per a Szekszárdi Törvényszéken. A Volvogate-per azért indult, mert a vádirat szerint a fideszes Páva Zsolt polgármestersége idején, 2015-ben a pécsi buszflotta lecserélésekor az eredeti ajánlatnál több százmillió forinttal drágábban vásárolt használt Volvo-buszokat a városi tömegközlekedési cég, a Tüke Busz Zrt. A vád szerint az árkülönbözet egy, a beszerzésben érdemi munkát nem végző közvetítőcégnél csapódott le, ezért gazdasági csalás miatt indult eljárás, amelyben többször felmerült prominens fideszes politikusok neve is. Első fokon már született egy, a II. és IV. rendű vádlottakat felmentő, a III. rendű jogerős elítélésével zárult ítélet, ám a pert – amely során az I. rendű vádlott elhunyt – újra kell tárgyalni. (A cikk végén felsoroljuk az újraindított perről írt összes cikkünket.)

Hétfőn a pécsi városháza két köztisztviselőjét, a vagyongazdálkodási csoportvezetőt és a pénzügyi osztályvezetőt, valamint a buszbeszerzésben közbeszerzési tanácsadóként résztvevő Turi Ákos ügyvédet hallgatták meg. A városháza munkatársait Bertaldó András eljáró bíró elsősorban a buszbeszerzés pénzügyi és városházi vonatkozásairól, valamint az eljárás során elhunyt I. rendű vádlott vallomásának Csizi Péter és Bánki Erik fideszes képviselőket érintő részeiről kérdezte.

A városháza pénzügyi osztálya nem támogatta azt az előterjesztést, hogy a város több mint 90 százalékos tulajdonában lévő Tüke Busz Zrt. felvehessen egy 3,5 milliárd forintos hitelt. Hogy az összeget ki állapította meg éppen ennyiben, továbbra sem tudni. A vagyongazdálkodási vezető szerint a Tüke Busznál számolták ki ezt az összeget – „részletezéssel nem találkoztam, gyakorlatilag kész előterjesztés-szöveget kaptunk a társaságtól”–, míg a pénzügyi vezető is azt felelte: „én készen kaptam a közgyűlés elé szánt tervezetet”.

Két olyan, hitelekkel kapcsolatos előterjesztés is volt, amire a pénzügyi vezető az ellenzését jelző „piros pecsétet tett”. Az előterjesztés azonban „előbb Páva Zsolt polgármester, majd Girán János gazdasági alpolgármester utasítására” a közgyűlés elé került. Később kérdésre elmondta: őt a város vezetéséből senki nem kérdezte, miért ellenzi a kölcsönt, de azért ellenezte, mert „olyan anyagi helyzetben volt a város, hogy kérdésként sem merülhetett fel a hitelfelvétel” (és arról is beszélt, hogy annak idején nem volt szokatlan, hogy „piros pecsétes” előterjesztések kerültek a közgyűlésbe). A képviselők, ha nem is vita nélkül, de elfogadták az előterjesztést, így tárgyalás kezdődött arról, milyen banktól és milyen kondíciókkal vegyék fel a kölcsönt.

Az OTP és a K&H adott volna hitelt, de az olcsóbbat kínáló OTP kiesett, mert önkormányzati kezességvállalást kért, és bár ahhoz megkérte a városvezetés az előírt kormányengedélyt, azt nem kapta meg („kormányhatározat lehetett az elutasításról, de a választ nem találtam meg” – mondta a vagyongazdálkodási vezető). Csakhogy a pénzügyi vezető szerint később kiderült, hogy a 278 millióval drágább hitelt kínáló K&H szintén kért egy kvázi kezességvállalást, a tervezetük szerint ugyanis egy, a magyar jogban nem ismert komfortlevél tartozott volna a hitelszerződéshez.

A pénzügyi vezető azt mondta, hogy a tervezetet a jegyzővel megvizsgálták, és mindketten arra jutottak, hogy így nem aláírható a szerződés. „Le is írtuk, hogy nem felel meg a jogszabályoknak”, de erre érdemben „senki nem reagált rá” a városvezetés részéről azon kívül, hogy kaptak egy kérést: „fazonírozzuk a szerződést, hogy bemehessen a közgyűlés elé, megfeleljen a törvényeknek”. Arra a kérdésre, hogy ezt ki kérte, azt felelte: „ezt nem tudom, én jegyző úrral álltam kapcsolatban”.

Amikor Bertaldó András a Csizi Péter és Bánki Erik fideszes parlamenti képviselők szerepéről érdeklődött – az I. rendű vádlott azt mondta, hogy a buszberuházásnak Csizi volt a politikai felelőse, ő mondta meg azt is, hogy mennyi pénz lesz rá, míg Bánki jelentette a kormány felé a kapcsolatot, az ő hozzájárulása nélkül nem történhetett semmi a megyében –, a pénzügyi vezető azt mondta: „én csak azt tudom, hogy a levelezésben ő is be volt csatolva másolatban”. Majd kérdésekre tisztázta, hogy ezek azok a levelek voltak, amikor „ezt a bizonyos hitelszerződést próbáltuk fazonírozni”, és hogy Csizi Péter volt az az „ő”, akit címzettként felvettek a levelekre (amiket kinyomtatva át is adott a bírónak). „Nem tudom, fogalmam sincs, miért van ő becsatolva, csak észrevettem” – felelte a bírónak arra a kérdésére, hogy miért kaphatta meg ezeket a leveleket Csizi is.

A fideszes politikus egyébként a 2014. őszi önkormányzati választásig volt gazdasági alpolgármester Pécsen, de a választás után összeférhetetlenség miatt az önkormányzati politizálással elvileg felhagyott (ehhez képest a múlt heti tanúvallomásában Madár Péter, a városháza és Páva polgármester volt gazdasági tanácsadója is azt mondta, hogy 2014 novemberében a hollandiai Volvónál tett útjuk után Csizinek számolt be). A két köztisztviselő egyaránt azt mondta, hogy ők utána már nem látták a városházán, „szakmai, köztisztviselői körben zajló egyeztetéseken nem vett részt” – mondta a pénzügyi vezető.

„Az elmúlt időszakban ezeket a mondatokat olyan sokszor hallottam, hogy szinte el is hiszem, de hivatalos tudomásunk erről soha nem volt” – ezt a vagyongazdálkodási vezető mondta Csizi és Bánki állítólagos szerepvállalásáról. Később ezt azzal egészítette ki, hogy nem tudja, „utólag tudta-e csak meg, vagy már akkor is hallott erről”, de „hivatalos szinten egészen biztosan nem” vettek részt semmiben. Bánki nevét jegyzőkönyvben nem látta, nem hallott róla, a városházán megjelenni nem látta.

Hallott viszont azokról a nem nyilvános úgynevezett stábülésekről, amelyekről múlt heti tanúvallomásában beszélt Madár Péter. A tanácsadó szavaiból akkor az derült ki, hogy rendszeresen tartott ilyen üléseket a 2010-es években a pécsi városvezetés, amelyeken a polgármester, az alpolgármesterek, valamint országgyűlési képviselők vettek részt, Madár szerint „Csizi úr, Bánki úr is általában jelen volt”, és legalább egyszer a buszbeszerzésről is beszéltek.

„Igen, volt ilyen, ezt nem az SZMSZ által meghatározottnak, inkább politikai jellegűnek gondolom” – mondta most a városházi munkatárs. „Csak feltételezései, halvány elképzelései” vannak arról, hogy kik szoktak ezen részt venni, a polgármesteren és alpolgármestereken túl „talán képviselők, frakcióvezetőkre tudok még gondolni”. A bírói kérdésre, hogy települési vagy országgyűlési képviselők, azt mondta: „mindkettő lehet, de inkább a helyi képviselőkre gondolok”. Szerinte ezek a megbeszélések nem hivatali időben történt, bár később azt is mondta, hogy „talán olyat hallottam, hogy nem elérhető az alpolgármester, mert stábülés lesz, arra készül”. Arra is emlékezett, hogy Csizi a 2014-es önkormányzati választások után, habár már nem volt képviselő, „egy-két közgyűlésen még meghívottként jelen volt”, de azt nem tudta megmondani, hogy ezeken a Tüke Buszt bármilyen módon érintették volna-e.

A harmadik tanú, Turi Ákos részben a buszvásárlás, részben a hitelfelvétel beszerzéseiről beszélt. A buszbeszerzés kapcsán többek között a közbeszerzés egy sarkos pontjáról, a fizetési feltétel módosításáról kérdezte a bíró – a kiírással szemben a pécsi cég nem utólag, hanem előre fizetett –, amire azt felelte: azt javasolta az I. rendű vádlottnak, „hogy a fizetési feltételekben ne történjen módosítás”.

A tanúvallomás legérdekesebb része azonban az volt, amikor Bertaldó András megemlítette, hogy a II. rendű vádlott Csengő András 2022. március 18-án egy emailt küldött Bánki Eriknek, a baranyai Fidesznek, Turi Ákosnak és fivérének, annak a Turi Attilának, aki egy ideig ellátta Csengő védelmét. Ebben a levélben, amely nagyjából egy hónappal az I. rendű vádlott halála után született, annyi állt: Gyilkosok. Turi Ákos azt mondta erről, hogy Csengő rendszeresen küld neki leveleket, de ezeket nem olvassa el, „az én véleményem az, hogy ezek nem rám tartoznak”. A gyilkosos emailről azt állította, azt sem olvasta, de nem tartja magát gyilkosnak. Azt is mondta „senkit nem megbántva, Csengő úr beszámítási képessége vonatkozásában átfordult negatívba a normálisból”, de nem tudta pontosítani, hogy ezt a vádlott milyen tette, melyik levele váltotta ki benne.

A bíró mindhárom tanút megkérdezte: mi a véleményük egy olyan beszerzésről, amikor egy cég (a holland Bus&Coach, a IV. rendű vádlott vállalkozása) 7,8 millió euróért vesz valamit, majd nem sokkal később továbbértékesíti azt 11 millió euróért (a Tüke Busznak). Turi azt mondta, műszaki-szakmai kérdés, hogy elfogadható-e ez a pénzügyi különbözet, míg az egyik városházi köztisztviselő azt: „ha egy üzlet nem értékarányos, az nem lehet jogszerű”.

A per következő tárgyalási napjain egyébként Bánki Eriket és Csizi Pétert is kihallgatják majd tanúként. Ők már mindketten egy korábbi tárgyalási napra volt beidézve, de külföldi utazásaik miatt akkor kimentették magukat. A Bánki német cégének ügyvezetőjeként is megismert Patzek Endrét, akire korábban körözést adtak ki, mert nem jelent meg tanúként egy március eleji tárgyaláson, várhatóan májusban hallgatják ki.

Cikkeink a Szekszárdi Törvényszéken folyó per eddigi tárgyalásairól:

• Csontvázas jelmezzel indult újra a Volvo-gate miatti büntetőper, ami egy teletömött holland ATM-mel kezdődött
• „Sok mindenben kellett egyeztetni Bánki Erikkel” – vallotta a volt alpolgármester a túlárazott pécsi buszbeszerzés miatt folyó perben
• Pécsen egyszer csak keletkezett egy 3,5 milliárdos hitel, senki nem tudja, hogyan
• Rendszeresen voltak titkos egyeztetések Bánki Erik és a fideszes pécsi városvezetés között egy tanúvallomás szerint