Az elmúlt hetek botrányát indította el az Állami Számvevőszék azzal, hogy Matolcsy György március eleji, jegybank éléről történő távozása után terjedelmes jelentéseket adott ki az MNB és a jegybanki alapítványok működéséről, közpénzherdálásáról. Ezekben elsősorban a PADME működésére, a kecskeméti egyetem fenntartójának 127 milliárdos kockázatos befektetésére és arra fókuszáltak, hogyan tömte pénzzel Matolcsy jegybankja Matolcsy Ádám barátját. Pedig ezeken kívül is van még érdekes szál ebben az egészen kusza, cégekkel és magántőkealapokkal tarkított lenyúlásos sztoriban.
Hiszen nemcsak a jegybank saját cége, az MNB-Ingatlan Kft. szerződött le a székház felújítása során a Matolcsy Ádám baráti köréhez sorolt Somlai Bálint érdekeltségeivel, a Somlai Investtel és a Raw Developmenttel, de nagyon szoros kapcsolat alakult ki egy másik feltörekvő barát, Száraz István érdekeltségeivel is.
Az egész sztoriban három jellemző tevékenység rajzolódott ki már eddig is:
Ez utóbbihoz, és erről szól ez a cikk, érdemes 2021 tavaszáig visszamenni az időben, hiszen talán ez az az időszak, ami a leglátványosabban tudja bemutatni, hogyan is működött a rendszer.
Ebben az időben a nagy értékű ingatlanok egy része alapítványi kézből került Száraz Istvánékhoz és maradt is ott, egy része pedig az MNB-alapítvány lengyel érdekeltségénél a GTC-nél kötött ki. Ennek eredményeként vagy profittal vagy ingatlannal gyarapodhatott a kis Matolcsy baráti köre. A történetnek öt cég és öt ingatlan a főszereplője,
és mindössze néhány nap leforgása alatt 14,5 milliárd forint értékű ingatlanvagyont mozgattak meg.
2021 kora nyár, mindenki örül a szabadulásnak a covid miatti lezárások feloldása után, a NER-elit tagjainak azonban fontosabb feladata volt: rövid időn belül nagy értékű ingatlanokat kellett megmozgatni. Noha az igazán eseménydús napok május utolsó és június legelső napjai voltak, már 2021. május 25-én fontos változás történt. Két Száraz Istvánhoz köthető magántőkealap, a Felis és az Arezzo ugyanazon a napon megvásárolt két társaságot:
Két nappal később, május 27-én néhány Szárazhoz köthető cég két céget hozott létre, majd négy nappal később, május 31-én újabb hármat. Mindet ugyanazon a napon, ugyanannyi, 3 milliós jegyzett tőkével, ugyanarra a sémára. A cégek nevei ugyanis az alábbiak voltak (zárójelben az alapítótársaság):
Volt azonban még egy érdekes egyezés az újonnan létrehozott cégeknél: mindnek a Döbrentei utca 2. szám alatt volt a székhelye, ami egyben a jegybanki alapítványok cégének, az Optimának is a székhelye. És a G-Zeta DBRNT Kft.-t leszámítva mindnél ugyanaz a személy lett ügyvezetőnek megválasztva, Szimler Szabolcs.
A cégek bejegyzése már-már villámgyorsan, pár nap alatt megtörtént, ami után azonnal tőkét emeltek a tulajdonosok az összes cégben. A bevitt tőke pedig valamelyik nagy értékű ingatlan volt, amire már a cégek neve is utal. A tőkeemelés az alapításhoz hasonlóan összehangoltan történt, az első négy cégben 2021. június 1. és június 3. között zongorázták le, a G-Zetában pedig viszont csak a júliusi alapítás után pár hónappal, szeptember legvégén.
A történetben azonban még nem ért véget az egyezések sora, hiszen nem látni, mi alapján határozták meg a tőkeemelés eszközeként szolgáló ingatlanok értékét. A cégbíróságra leadott dokumentumok szerint ugyanis az értékelés során sem könyvvizsgálót, sem pedig szakértőt nem vettek igénybe.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Kérdésünk az Állami Számvevőszék közölte: vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt tettek feljelentést ismeretlen tettes ellen. A terjedelmes ÁSZ-jelentésből úgy tűnik, több százmilliárdos közpénzvagyont égetett el a mára a fizetésképtelenség szélére sodródott MNB-alapítvány és annak vagyonkezelője.
Mivel az egyetem fenntartójának aktuálisan nem volt szüksége az államtól kapott pénzre, abból vállalati kötvényeket vett az MNB-alapítvány cégétől. Ezzel vagyona 80 százalékát adta át neki, de az alapítvány szerint ez volt a legjobb megoldás.
A jegybanki alapítványok százmilliárdokat égettek el, de a nemzeti bank volt elnökének felelősségét nemigen firtatják. Pedig a számvevőszék nemcsak az alapítványok, hanem az MNB ellenőrzése során is talált furcsaságokat. És ott is felbukkant az elnök fiának barátja, Somlai Bálint.
266 milliárd forint volt a jegybanki alapítványok induló vagyona, ami akár 460 milliárd forint lehetne, de ebből csak 283 milliárd forint van meg. Az is jó eséllyel csak papíron.
Véletlenül ezen épületen is pont annak az UniCreditnek volt jelzáloga, amelyiknek elnöke, Patai Mihály olyan nagylelkűen Matolcsy György rendelkezésére bocsátotta saját lakását, amikor szükség volt rá.
Pintér Máté banki hitel nélkül, 306 millió forintért kapta meg a jegybanki pénzből létrehozott Vízház Gasztronómia Zrt.-t.
Ide-oda passzolgatták az ingatlant, még a jegybanki alapítványok vagyonát kezelő céget is bevonták a játszmába.