Kedden tette közzé a KSH a márciusi inflációs adatokat. A fogyasztói árak emelkedése a január-februári éves 5 százalék fölötti szintről 4,7 százalékra lassult, de az élelmiszerek árának emelkedése nem enyhült. Az éves élelmiszerinfláció 7 százalékos volt márciusban, ezen belül a liszt például 42,2 százalékkal, az étolaj 32,7 százalékkal, a tojás 26,1 százalékkal, a tej 16,7 százalékkal, a baromfihús 7,6 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban.
A 7 százalék önmagában is magas: 2023 novembere óta csak egyszer, most februárban volt minimálisan magasabb (7,1 százalék), előtte 2023 novembere óta nem volt mértek ilyen magas értéket. És ha az egy évvel ezelőttivel vetjük össze, még látványosabb a kép: egy éve, 2024 márciusában 0,7 százalékos, tehát a mostani tizede volt az élelmiszerek éves drágulásának üteme.
A havi infláció már jobban alakult, a kiugróan magas január 1,5 és februári 0,8 százalék után márciusban nem változott az általános árszint az előző hónaphoz képest. A havi élelmiszerinfláció is 0 volt, vagyis az élelmiszerek átlagos ára ugyanúgy alakult, mint februárban.
És ezekre az adatokra mit mond Menczer Tamás? Idézem kedd kora délutáni közleményét:
„öt világos gazdasági célja van a kormánynak (...) Egy, árcsökkentés, az élelmiszerboltokban ez már látható”
majd folytatja azzal a részigazsággal, hogy „több mint 800 termék ára csökkent átlagosan úgy 18%-kal és több olyan áru is van, amelynek az ára sokkal inkább csökkent”. Ez egyrészt azért részigazság, mert már április van, és a márciusi inflációs adatok felvételét hetekkel ezelőtt befejezte a KSH, amikor még nem ennyi terméké és nem ennyi százalékkal csökkent. Másrészt azt nem teszi hozzá, hogy és több olyan áru is van, amelynek az ára pedig nőtt, akár az éves infláció sokszorosával, akár havi 1-4 százalékkal, mint a baromfihús, a száraztészta vagy az étolaj.