A Központi Statisztikai Hivatal második közlésével megerősítette az első becslés végén közzétett adatokat a hazai ipari termelésről. Vagyis februárban éves alapon a nyers adat szerint 8,7, munkanaphatástól megtisztítva pedig 8 százalékkal esett vissza a termelés, januárhoz képest pedig 1,3 százalékos volt a csökkenés mértéke. Ezzel az ágazat teljesítménye többéves mélypontra került, hiszen a 2021-es év átlagához mérten 7,1 százalékos az elmaradás, ilyen nagy differenciára pedig 2021 óta nem volt példa.
A most közzétett részletes adatokból az is látható, hogy a magyar gazdaság húzóágazatai finoman szólva sem remekeltek:
Utóbbi, vagyis az akkugyártás különösen fájó pontja lehet az Orbán-kormánynak, amely talán minden más országnál sokkal gyorsabban kezdte el kiépíteni az akkumulátorgyártó kapacitásokat az országban. Pedig – mint azt ma már láthatjuk és tudhatjuk – a zöld átállás az autózásban sokkal lassabban halad, mint azt a kezdetekkor remélni lehetett.
Magyarországon 2021 decembere és 2023 októbere között volt egy látványos felfutás az akkumulátor- és szárazelemgyártás termelési értékét nézve, azóta viszont meredek leépülés jött. A 2023. októberi 325 milliárdos havi termelési érték mostanra, 2025 februárjára már kevesebb, mint a fele, 141 milliárd forint. Ráadásul ez is úgy jött össze, hogy tavaly decemberben mélyponton volt a termelési érték, amihez képest januárban és majd februárban is sikerült növelni a termelést.
Mielőtt azonban örömtüzek gyúlnának, hogy túl van az ágazat a mélyponton, érdemes megjegyezni, hogy pontosan ugyanez a forgatókönyv volt 2024 elején is: a január és a február emelkedést hozott, a március viszont már egy masszív zuhanást, ami után gyakorlatilag megállíthatatlan lejtmenet kezdődött. Így nagyon érdekes lesz majd a május elején megjelenő adatsor, amelyben már utalhat a KSH az akkumulátor-, szárazelemgyártás teljesítményére.
Jelenleg tehát pont annyit tud az ágazat, mint 2022 áprilisában, amikor még sokkal kevesebb kapacitás volt kiépülve és üzembe állítva. Ez 3 éves mélypontnak felel meg.
Ezen a helyzeten ronthat tovább Donald Trump vámháborúja. Most ugyan 90 napra felfüggesztette a 10 százaléknál nagyobb vámok hatályba lépését, de amennyiben az eredetileg bejelentett forgatókönyv valósulna meg, az a magyar gazdaság számára is súlyos negatív hatásokkal járhat, hiszen egy exportvezérelt, járműgyártásra alapuló gazdaságról van szó.
Azt, hogy egyelőre nem látszik a fordulat jele, nemcsak a nemzetközi gazdasági hírekből lehet sejteni, a KSH közlése is alátámasztja azt.
Az új rendelések állománya tavaly februárhoz képest 26 százalékkal esett vissza, aminél nagyobb zuhanásra 2021 januárja óta (eddig érhető el visszamenőleg adat a KSH táblázatában) nem volt példa.
Az eddigi mélypontot 2024 májusában regisztrálta a statisztikai hivatal, akkor 16,8 százalékos volt a csökkenés mértéke. Az ágazatokat tekintve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazatban egészen brutális, 63 százalékos (!) volt a zuhanás februárban, emellett a villamos berendezés gyártása ágazatban is kiemelkedő, 21,4 százalékos a csökkenés. Az új rendelésállományon belül egyébként a belföldi rendelések 9,8, az exportrendelések pedig 28 százalékkal estek vissza, utóbbi szintén 2021 januárja óta nem látott mélypontot jelent. A teljes rendelésállomány február végén 9,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.