A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének, Lánczi Tamásnak, valamint a Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) delegációjának találkozója nyomán világossá vált, hogy koncepciós eljárás zajlik a szuverenitásvédelmi törvénnyel és Magyarországgal szemben – közölte a Szuverenitásvédelmi Hivatal.

Lánczi Tamás értékelése

Lánczi Tamás fogadta az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) delegációját, amiről azt írják: „A tárgyalás előtt a LIBE delegációvezetője elzárkózott attól, hogy videó- vagy hangfelvétel készüljön, vagyis megakadályozták, hogy a magyar és az európai állampolgárok hiteles és pontos képet kaphassanak a találkozóról.”

Azt írják: „A találkozó során világossá vált, hogy miért zárták ki a nyilvánosságot: koncepciós eljárás zajlik a szuverenitásvédelmi törvénnyel és Magyarországgal szemben.” A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint a delegáció tagjai a USAID és a brüsszeli bizottság által finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek vádjait ismételgették, és elzárkóztak attól, hogy a hivatal elnökének bármilyen kérdésére vagy felvetésére érdemi választ adjanak.

A hivatal szerint a magát tényfeltárónak nevező bizottság működése álságos, hiszen az Európai Bizottság már megindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, amit az EP is támogat, és a bizottságban részt vevő képviselőknek is nyilvánvaló a személyes pártpolitikai elkötelezettsége: az egyik bizottsági tag például pár hónappal ezelőtt egy budapesti pártrendezvényen is felszólalt, „most pedig pártatlan tényfeltáróként tetszeleg”.

„Ez a látogatás is megerősíti, hogy összehangolt politikai beavatkozás zajlik Magyarországgal szemben. A Szuverenitásvédelmi Hivatal nem enged a politikai nyomásgyakorlásnak és folytatja a külföldi beavatkozások feltárását” – írja a Szuverenitásvédelmi Hivatal.

A LIBE értékelése

A 2018-ban Magyarországgal szemben indított, 7. cikk szerinti eljárás miatt hétfőn érkezett az EP-bizottság Budapestre, hogy az alapvető jogok érvényesüléséről tájékozódjanak, és a tapasztalataikról sajtótájékoztatón számoltak be – írja a HVG.

A delegáció többek között Zsigmond Barna Pállal, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkárával is találkozott, aki arról posztolt a találkozó után a Facebookon, hogy „Magyarország nem kér exportált demokráciát”, szerinte a küldöttség „programja elfogult volt”, „Brüsszel Péter és Kollár Kinga” hívta őket Budapestre, hogy lejárassák Magyarországot, „Brüsszel–TISZA paktum akcióban”. A KDNP-s Vejkey Imre pedig az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága nevében fogadta a delegációt, aztán ő is beléjük szállt a Facebookon.

A delegáció vezetője, Tineke Strik, a Zöldek holland származású EP-képviselője elmondta, hogy az igazságügyi és a belügyminiszter, az Alkotmánybíróság és a Kúria elnöke és az alapvető jogok biztosa elutasította a delegáció képviselőivel való találkozót, a kormány pedig nem fogadta meg a jogállamisági ajánlások és ítéletek többségét.

Strik aggasztónak nevezte, hogy az EU-s forrásokat a kormány külföldi befolyásolásnak bélyegzi, és bár a szuverenitásvédelem önmagában helyes, a Szuverenitásvédelmi Hivatal látszólag nem ezért, hanem a független média és a civil szervezetek megbélyegzésére jött létre. „Ritkán fordul elő, hogy bírók az utcán tüntetnek, és az, hogy ez Magyarországon megtörtént, mutatja, mennyire aggódnak az igazságszolgáltatás függetlenségéért” – mondta.

Nagyon súlyosnak tartja azt is, hogy Orbán Viktor március 15-én további jogkorlátozó intézkedéseket jelentett be, többek között a gyülekezési jogot érintően. Tineke Strik azt mondta, kérni fogják az Európai Bizottságot, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához, hogy az soron kívül döntsön a Pride betiltását lehetővé tevő törvény felülvizsgálatáról.

A delegáció egy másik tagja arról beszélt, hogy „a magyar kormány képviselői kifejezetten ellenségesek és agresszívak voltak a találkozókon”. A jelentésüket beterjesztik az Európai Parlamentnek, ahol azt megvitatják, és a nyár után várhatóan el is fogadják majd – közölték.

A delegáció öt frakciót képvisel: a részben fideszes alapítású Patrióták Európáért, az euroszkeptikus-konzervatív Európai Konzervatívok és Reformerek és a Szuverén Nemzetek Európája (aminek a Mi Hazánk és az AfD is a tagja) nem vett részt a 3 napos látogatáson.

Ki folytat koncepciós eljárást?

A Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszóra, és általában a médiára vonatkozó kijelentései a demokratikus nyilvánosság alapértékeit utasítják el.

Lánczi Tamás nemrég súlyos állításokat fogalmazott meg a 444-ről, de többszöri kérdésünkre sem támasztotta alá ezeket bizonyítékokkal, sőt szerinte ezt nem is kell bizonyítania.

Márciusban a Transparency International Magyarország Strasbourghoz fordult a szuverenitásvédelmi törvény miatt, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága mondja ki: a törvény alapjogokat sért.