• Trump milliókat ígért, de eddig lassabban deportál, mint Biden.
• Van azonban néhány nagy ügy, ami most teszteli az amerikai jogállam szilárdságát.
• Különös tekintettel a salvadori szuperbörtönbe zsuppoltakra, akik közül van, akinek csak egy Real Madrid-tetoválás a bűne.

2024-es, győzedelmes elnökválasztási kampányban Donald Trump fűt, fát, valamint deportálásokat ígért. Konkrétan milliókét, és bár ő ennél nem volt precízebb, különböző emberei 1 milliótól 15-20 millióig mindent mondtak.

Trump a maga jellegzetes stílusában fogadkozott, hogy második ciklusa legelső napján Amerika történetének legnagyobb deportálási programját indítja, a rendőrséget és a katonaságot is bevetve a „bűnözők” ellen. Azt ígérte, hogy hatalmas táborokat épít, ahol a hazazsuppolásuk előtt majd fogva tartják a deportálásra váró milliókat, és azt is, hogy minden olyan törvényt eltöröl, amit az őt megelőző amerikai kormányok az illegálisan az országban tartózkodók helyzetének megkönnyítésére hoztak. Különös tekintettel azokra, amik menekültek befogadását, ne adj’ isten végleges letelepedését segítik.

2025 január 21-én, Trump második ciklusának első napján azonban nem kezdődtek meg a deportálások, mint ahogy Ukrajnában sem lett 24 óra alatt béke, és a gázai túszok sem szabadultak ki varázsütésre. Sőt: Trump elnökségének első hónapjában kevesebb embert deportáltak Amerikából, mint Joe Biden utolsó évének havi átlaga, és a tempó azóta sem gyorsult. Nem különösen meglepő ez annak fényében, hogy a Trump-kormány a világgazdaság példátlan megingatásán, Amerika erejének és hitelességének meggyengítésén túl mást nem is nagyon tudott eddig elintézni.

És persze azért sem, mert ha valahogy varázsütésre sikerülne deportálni Amerikából az összes, az országban illegálisan tartózkodó embert, az nagyobb csapást jelentene a világ legerősebb gazdaságára, mint Trump védővámjai.