Különleges esemény zajlott le a piarista rend pesti székházában hétfő délelőtt. Amikor kezdésként felhangzott az összegyűlt egyházi vezetők, gyermekvédelmi szakemberek, tanárok és diákok közös imája az áldozatokért, egyértelmű lett, hogy a katolikus lelkiség itt most nem az őszinte szembenézés gátja, hanem annak segítője.

„Bocsánatot kérek és szégyenkezem minden alkalomért, amikor mi, hívők bűnrészesek voltunk vagy közvetlenül elkövettünk lelkiismereti, hatalmi és szexuális visszaéléseket. Mennyi szégyent és fájdalmat érzek, amikor különösen a kiskorúakkal és a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyekkel szemben elkövetett szexuális visszaélésekre gondolok, amelyek ellopták az ártatlanságot és megszentségtelenítették a gyengék és védtelenek szentségét. Bocsánatot kérek és szégyenkezem amiatt, amikor a fölszentelt szolgálati hivatal és az Istennek szentelt élet állapotát használtuk fel e szörnyű bűn elkövetésére, biztonságban és védve érezve magunkat, miközben ördögien kihasználtuk a kicsiket és a szegényeket. Bocsáss meg nekünk, Urunk!”

Így imádkoztak a résztvevők, Ferenc pápa szavaival. Aztán beszámoltak egy olyan kezdeményezésről, amely példátlan a magyarországi katolikus egyházban és példamutató lehet az egész társadalomnak: egy nagyhírű intézmény külső nyomás nélkül, belső indíttatásra indított múltfeltáró vizsgálatot a gyerekek védelme érdekében – miközben tudható, hogy ez nem kockázatmentes vállalkozás.

A tanító rend tanulni akar

Ezt Zsódi Viktor tartományfőnök mondta a hétfői eseményen, ahol kiderült, hogy az iskolafenntartóként ismert Piarista Rend Magyar Tartománya 2024-ben létrehozott egy bizottságot, amely – leegyszerűsítve – azt vizsgálta, hogyan kezelte a rend a tagjai szexuális és egyéb visszaéléseit, és ennek milyen tanulságai vannak.

Az elhatározásnak voltak komoly előzményei. Egyrészt a rend eleve élen járt a hagyományos gyermekvédelmi munkában, amelynek középpontjában a kortárs bántalmazás megelőzése és kezelése áll. A Biztonságos Iskola Tartományi Tanácsa (BITT) tevékenységéről a honlapjukon lehet tájékozódni, hét éve zajló tevékenységükről Strommer Pál számolt be. Ebből most csak azt a történetet emelném ki, hogy amikor sorra járták az iskolákat, az egyik igazgató meleg szavakkal köszönte meg a tanulságos prezentációt, majd kijelentette, hogy szerencsére náluk ilyen visszaélések soha nem voltak, és nem is lesznek. Felcsattan a nevetés a közönségben, hiszen ebben a teremben mindenki tudja, hogy határátlépések mindenhol előfordulnak.

A fenti folyamattól nem független, de azért nagyon más vonal a szerzetesek által kiskorúak ellen elkövetett abúzus, amelyről a piaristák szintén kiemelkedő nyitottsággal nyilatkoztak – leginkább a 444 tényfeltáró anyagaiban. A kettővel ezelőtti tartományfőnök 2019-ben minden kérdésemre válaszolt, elismerte a rend ügykezeléseinek múltbeli hiányosságait, bocsánatot kért az áldozatoktól, és érdemben ismertetett négy olyat ügyet, amikor gyermekvédelmi vizsgálat indult egy-egy rendtársuk ellen.

Vagyis elvileg már öt évvel ezelőtt kipipált a rend mindent, ami itthoni körülmények között elvárható gyermekvédelmi vonalon: megelőzés, szankcionálás, átláthatóság. A 444 cikkei által vetett hullámok is rég elcsitultak már. Senki sem várta el tőlük, hogy újra magukra irányítsák a figyelmet egy ilyen kellemetlen témában. Mégis beleálltak.

Van hátszelük

A katolikus egyházban folyamatosan napirenden van a múltfeltáró vizsgálatok kérdése. Ilyesmiket számos nyugati országban lefolytattak már kormányok vagy püspöki karok az elmúlt húsz évben, de Magyarországon még odáig sem jutottunk el, hogy erről katolikus fórumokon beszélgetni lehessen.

A piarista rend kezdeményezését viszont a legfelsőbb helyekről támogatják. Michael W. Banach nuncius, a Vatikán budapesti nagykövete azt üzente a résztvevőknek: „Találkozótok éppen Ferenc pápa halála, temetési szertartása és sírba helyezése után zajlik. Milyen különös és szép egybeesés ez! Ferenc pápa egyik legmélyebb sebként szembesült a papság által elkövetett gyermekbántalmazás globális válságával. Bár a botrány még pápasága előtt kezdődött, Ferenc pápa ezt a kérdést határozottan az egyház reformjának középpontjába helyezte. Szavait tettek is követték: számos strukturális és kánonjogi változást vezetett be. Ti ennek nemcsak az örökösei vagytok, hanem arra is meghívást kaptatok, hogy mindezt továbbvigyétek és elmélyítsétek. Ez egy csodálatos módja Ferenc pápa tiszteletének. Köszönöm értékes hozzájárulásotokat!”

A feltáró munka „sokat fog segíteni abban, hogy emlékezzünk a múltra, értékeljük a jelent, és biztos lépéseket tegyünk egy jobb jövő érdekében”

– írta a piarista rend generálisa, vagyis világszintű elöljárója. Pedro Aguado nagyra értékeli a magyar rendtartomány gyermekvédelmi munkáját, de figyelmeztet: „fontos, hogy alázattal kimondjuk: minden, amit teszünk, mindig elégtelen lesz. De meg kell tennünk. Őszintén bocsánatot kell kérnünk; kísérnünk kell a túlélőket; fel kell jelentenünk az elkövetőt, miközben megpróbálunk segíteni neki is az újrakezdésben; jóvá kell tennünk az okozott kárt; mindent meg kell tennünk azért, hogy hasonló esetek többé ne fordulhassanak elő.”

Közös feldolgozás

Márkus Roland piarista szerzetes azzal nyitotta meg a hétfői rendezvényt, hogy az egyszerre spirituális és közösségi esemény, amelyet a Ferenc pápa által vezetett szinodális folyamat ihletett. Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy diákok, szülők, szakemberek, rendtagok és újságírók is jelen voltak és kérdezhettek. Egy ponton az újságírókat kiküldték, és amíg bent a diákok izzasztották kemény kérdésekkel a tanáraikat, addig kint minket a rendfőnök szórakoztatott saját sztorikkal.

A hivatalos tájékoztatón - amelyről hétfő délután sajtóközleményt is kiadott a rend - beszámoltak a Nox praecessit elnevezésű bizottság munkájáról. (A név azt jelenti: múlóban az éjszaka.) Az öttagú bizottságban szerzetesek mellett gyermekvédelmi szakember és pszichológus is helyet kapott. Megbízásuk arra szólt, hogy az elmúlt hat évtized szexuális határátlépésekkel kapcsolatos ügyeit átvizsgálják, az eddigi eljárásokat értékeljék, és javaslatokat fogalmazzanak meg a jövőre nézve. A bizottság a piarista rend archívumából dolgozott, tagjai maguk alkották meg a jelentéstevésre vonatkozó módszertant és állították fel a jelentés szerkezetét.

Idézem a közleményt: „A bizottság munkája során hét piarista rendtaggal kapcsolatos ügyet tárt fel, amelyek többsége középiskolás korú gyermekekkel szemben elkövetett visszaélésekhez kötődött.”

A 444 korábban négy piarista szerzetes szexuális határátlépéseiről számolt be a nyolcvanas évektől kezdődően, ebben a merítésben tehát még korábbi ügyek is vannak. Azt is ki lehetett következtetni Zsódi Viktor egy megjegyzéséből, hogy egy korábbi cikkünk főszereplőjét, F. atyát a Vatikán végül nem szankcionálta, de a tartományfőnök döntése értelmében nem foglalkozhat gyerekekkel.

A bizottság az esetek vizsgálata során feltárta, hogy „korábban nem mindig történt meg a sértettek közvetlen megkeresése, illetve az eljárások és intézkedések széttagoltak, helyenként következetlenek voltak. Fontos mintázatként jelent meg a döntési folyamatok átláthatóságának és a közösségi kontrollnak a hiánya. A bizottság kiemelte: a jövőben alapvető, hogy a gyermekvédelem minden szinten világosan szabályozott, átlátható és szakszerűen működtetett, összefüggő rendszerként legyen jelen. A jelentés konkrét javaslatokat is megfogalmazott: többek között az eljárásrendek átdolgozását, a vezetői felelősség- és együttműködési körök megerősítését, az elöljárók speciális gyermekvédelmi képzését, valamint az áldozatokkal való közvetlen kapcsolatfelvétel tudatosabb gyakorlását. Fontos hangsúlyt kapott az is, hogy az ügyek intézése során a közösségi párbeszéd, az átláthatóság és a jóvátételi törekvések egyaránt megjelenjenek, ezzel elősegítve a gyógyulást nemcsak az egyének, hanem a közösség egészének szintjén.”

Érdemes aláhúzni, hogy ezek a kritikus megjegyzések egy olyan intézményrendszernek szólnak, amely nem csak az egyházi közegben számít kiemelkedőnek, mondjuk, szakmai felkészültség vagy erőforrások tekintetében. Önálló bejelentőrendszerük van, külön gyermekvédelmi kurzusuk a szerzetesképzésben, minden iskolában van gyermekvédelmi felelős, és őket folyamatosan továbbképzik. A bizottság javaslataira válaszul pedig felállítanak egy Gyermekvédelmi Titkárságot, amely komplex rendszerbe helyezi ezt a sokszintű gyermekvédelmi munkát.

De mindez nem jelenti a folyamat végét, „az eredmények alázatra intenek” - mondta a tartományfőnök, aki találkozott áldozatokkal és bejelentőkkel, és a jövőben is nyitott személyes megkeresésekre. Elődeihez hasonlóan Zsódi Viktor is bocsánatot kért a bántalmazásokért.

Máshol is lehet alkalmazni

Magyarországon sokan még mindig elképzelhetetlennek tartják, hogy a nyugati katolikus országok tisztulási folyamatához kapcsolódva nálunk is készüljön országjelentés. A piarista rend nem ehhez a vitához szól hozzá ezzel a vizsgálattal, de a segítségüket felajánlák mindenkinek, aki szeretne tanulni a tapasztalataikból. A vizsgálat egyik fontos tanulsága ugyanakkor az volt, hogy egy ilyen munka akkor lehet eredményes, ha az elvárások és az értékelés szempontjai alkalmazkodnak a szerzetesrend valóságához.

A piarista generális már idézett levelében arra is felhívja a figyelmet, hogy a katolikusok példát tudnának mutatni: „Az Egyháznak nemcsak saját kebelében kell biztosítania a kiskorúak védelmét. Élére kell állnia a gyermekek jogaiért és védelme érdekében folytatott küzdelemnek minden kultúrában és környezetben.”