Schmidt Mária történész Mi történt Bucsában? címmel írt arról, hogy valójában nem az orosz hadsereg, hanem az ukránok mészároltak 2022 tavaszán Bucsában, illetve Kelet-Ukrajnából vittek oda holttesteket, hogy a halálukért az oroszokat okolhassák.

Az Orbán-közeli milliárdos – aki a miniszterelnököt egy ideje rendszeresen elkíséri a külföldi útjaira – azt írja, „a háborús bűncselekménynek minősülő aljas tömeggyilkosság ellehetetlenítette az Isztambulban kialkudott ukrán–orosz megállapodások ukrán részről történő aláírását, és alátámasztotta a helyszínre érkező Boris Johnson brit miniszterelnöknek a békeszerződés aláírására vonatkozó április 19-i tilalmát”.

„Bucsa egyértelművé tette, hogy az ukránok a háború ártatlan áldozatai, az oroszok pedig kegyetlen tömeggyilkosok. Minden nyugati politikus számára kötelezővé vált az ukrán mártíromság melletti kiállás és az oroszellenesség csúcsra futtatása. A fősodrú, vagyis ukránpárti médiumok az USA-ban és Európában, de a világ más részein is mindenféle vizsgálat, sőt kérdés feltevése nélkül azonnal készpénznek vették a fentieket és azóta is tényként kezelik. Egyedül Orbán Viktor engedte meg magának, hogy egy sajtótájékoztatón az őt erről kérdező újságírónak felhívja a figyelmét arra, hogy a tényállást nemzetközi vizsgálóbizottság még nem erősítette meg” – írja. (2022 Sz. Bíró Zoltán történész azt nyilatkozta: Bucsa után látszik, hogy Orbán nem szabad ember Oroszország viszonylatában.)

Schmidt többek között az orosz külügyminiszter-helyettes 2025. április 2-i ENSZ-meghallgatására hivatkozik, illetve egy Adrien Bocquet nevű francia felcser beszámolójára, aki állítólag egy Azov-egységgel érkezett 2022. április 4-én Bucsába. „A település keleti elővárosában látták, hogy tetemekkel teli teherautókból az út szélére rakják a holttesteket. A város központjában halottakkal megrakott hűtőautókat láttak. A várost addigra lezárta az ukrán katonaság, újságírókat nem láttak. Bocquet kérdésére, hogy milyen tetemek ezek, azt a választ kapta, hogy Északkelet-Ukrajnában elhalálozottak. Látták, ahogy az út szélén fekvő tetemeknek fehér szalaggal össze volt kötözve a kezük. De miután pár nappal korábban heves esőzések voltak, az összes testet sár és agyag borította, a fehér béklyók pedig mind tiszták és újak voltak, nyilvánvalóvá vált, hogy a kezeiket utólag kötözték össze, az oroszok távozása után. Ez minden fotódokumentumon jól kivehető. Látták, hogy egy autóban orosz hadifoglyokat hoztak, és közülük hármat a szemük láttára lőttek térden. A velük levő Azov-parancsnok akkor rájött, hogy ezeket nem lenne szabad látniuk, és azonnali távozásra utasította őket. Elmenőben mindhárman látták, ahogy az orosz hadifogoly tisztet főbelőtték. Megértették, hogy háborús bűncselekmény tanúi lettek és menekülőre fogták” – írja Schmidt.

Csakhogy Adrien Bocquet több állítása sem stimmelt, ahogy azt a stopfake.org már 2022 nyarán megírta. Az ukrán katonákat folyamatosan nácizó férfi azt állítja, látott kivégzéseket (amikor már nem folytak harcok Bucsában), és egy rakás videója van ezekről, de be már nem mutatta őket. Az orosz propaganda ellenben terjesztette, amiket a férfi bizonyítékok nélkül állított.

Schmidt Mária ezt is írja: „A valóság ugyanis talán az, hogy holttesteket először április 1-jén és 2-án mutattak, akkor amikor már ukrán katonaság volt a városban. A bemutatott fotó- és filmbizonyítékok áttanulmányozása után a megkérdezett halottkémek kizárták azt a lehetőséget, hogy a szóban forgó tetemek több nappal korábban haltak volna meg, és azóta a szabadban feküdtek volna. Valószínű tehát, hogy a felvételeket manipulálták, esetleg visszadátumozták, hogy alátámasszák, hogy a holttestek már március óta az utcákon hevertek. A videókon látható időjárási viszonyok nem esnek egybe a megjelölt időpontok meteorológiai adataival. Egyes beszámolók szerint a filmeken a testek egyike-másika még mozogott, ami a propaganda célokból való megrendezettségre utal. A tömeggyilkosságok valószerűtlenségét támasztja alá, hogy a sebekből nem folyt ki vér, nincsenek a tetemeken vérfoltok. A helyszíneken nincsenek, de legalábbis nem látszanak robbanószer, illetve lövegmaradványok, nyomok.”

Ennek a bekezdésnek a forrása Petr Lavrenin Mi történt valójában Buchában? A kérdések, amiket a nyugati média nem fog feltenni című cikke a Russia Todayről. (A cikket a Weltwoche is átvette, de miután botrány lett belőle, szó nélkül levették.) Az emlegetett videókra alapozott – részben felmelegített – orosz hazugságokat a New York Times és a Bellingcat is napokon belül megcáfolta.

„Három év telt el. Nem volt nemzetközi vizsgálat. Nem tudjuk, kik az áldozatok, nincs válasz a legszembeötlőbb ellentmondásokra”

– írja Schmidt Mária. Holott az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által felkért független nemzetközi vizsgálóbizottság már 2022. október 18-án közzétette első jelentését az orosz-ukrán háborúban elkövetett jogsértésekről és háborús bűnökről, és abban írtak Bucsáról.

Februárban a Magyar Nemzetben is „hamis zászlós színjátéknak” nevezték a bucsai mészárlást. Rácz András ezután felajánlotta Pilhál Tamásnak, hogy elviszi Bucsába, hogy a saját szemével lássa azt, amiről írt, és felidézte, hogy bár nem Bucsában történt az orosz–ukrán háború legnagyobb mészárlása, de mostanra lényegében mindent tudunk arról, hogy mi és hogyan történt. „Megvan a kronológia, megvannak az érintett alakulatok, megvannak a parancsnokok nevei, megvan a parancsnoki lánc, és megvan majdnem minden áldozat holtteste is” – írta Rácz. (Pilhál nem ment el, mert fél a háborútól.)

2022 novemberében az AP 14 perces videóban rekonstruálta a bucsai mészárlást, a New York Times pedig az év végén félórás videóban fedte fel, kik lehettek az elkövetők. Schmidt Mária állításával szemben az áldozatokról pontosan lehet tudni, kik voltak, és hogyan végezték. Még egy oroszpárti egykori ukrán parlamenti képviselőt is orosz katonák végeztek ki a férfi lánya szerint, miután kétszer is elrabolták váltságdíjat követelve.

Vlagyimir Putyin kezdettől tagadja, hogy az oroszok bármiféle bűnt követtek volna el Bucsában, pedig már az ott szolgáló katonák is beszámoltak az erőszakról. Bucsai tömeggyilkosokat is azonosítottak Putyin „elitképző” programjában. Aki pedig Oroszországban Bucsát nem megfelelően említi, súlyos retorzióra számíthat. Schmidt Mária szerint egyébként Oroszországban szabad választások vannak.

Schmidt Mária friss írására Magyar Péter úgy reagált, hogy „Schmidt Mária olyan elképesztő mélységekbe süllyedt, hogy azonnal távoznia kell a közéletből”. „Jómagam tavaly nyáron személyesen jártam Bucsában, amikor segélyszállítmányt vittünk a lebombázott kijevi gyerekkórházhoz. Találkoztam olyan ukrán civillel, akinek az édesapját tőle egy méterre lőtték fejbe az orosz katonák 2022 március 4-én. Beszéltem olyan magyar származású bucsai lakossal is, aki annak köszönhetően élte túl az orosz vérengzést, hogy az egyik kereszteződésnél a társa kérésére nem jobbra, hanem balra fordult a gépkocsijával menekülés közben. Megtekintettem a tömegsírokat és az áldozatokról készített megdöbbentő fotókat és meghallgattam a nemzetközi vizsgálatot végző szakemberek megállapításait” – írja a Tisza Párt elnöke.

Magyar Péter azt írja: „Ép ésszel fel sem fogható, hogy egy magát történésznek nevező orbánista NER kitartott hogy jut el olyan mélységbe, hogy a legalapvetőbb tények kapcsán is hazudik és még holtukban is meggyalázza a több száz ukrán civil áldozat emlékét (köztük nőkét és gyerekekét).” Magyar szerint Schmidtnek le kell mondania a főigazgatói posztjairól, és felszólította a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, hogy ne alkalmazza a továbbiakban egyetemi tanárként Schmidtet, illetve elvárja, hogy „Orbán Viktor nyilvánosan határolódjon el egyik fő ideológusától és tanácsadójától”. Schmidtnek pedig felajánlotta, hogy személyesen kíséri el Bucsába, hogy beszélhessen az orosz vérengzést túlélő civilekkel.