Orbán Viktor az április 6-i nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta, telefonon beszélt Putyinnal, és Budapestre hívta, hogy itt tárgyaljon a tűzszünetről az ukrán és a francia elnökkel meg a német kancellárral. (Azóta már az a magyar álláspont, hogy Ukrajna feje felett átnyúlva a nem is harcoló fél USA-nak kellene tárgyalnia Moszkvával.) Pár nappal azután, hogy a világ értesült a Bucsában megtalált rengeteg holttestről, a sajtótájékoztatóin – ahogy azt a Magyar Jeti október 23-ról szóló adás is felidézte – a magyar kormányfő így reagált:
Hogy ez mennyire zsurnalizmus, az jó kérdés, mindenesetre az AP, a Frontline és a PBS riporterei több száz órányi térfigyelőkamera-felvétel, az orosz katonák lehallgatott telefonhívásai és túlélőkkel meg szemtanúkkal folytatott beszélgetések alapján hosszú cikkben és egy 14 perces videóban igyekeztek rekonstruálni, hogyan zajlott az orosz-ukrán háború eddigi talán leghírhedtebb, legsúlyosabb és legszomorúbb epizódja.
Amikor az orosz offenzíva elindult, a terv szerint pár nap alatt el kellett volna foglalni Kijevet. De a rossz szervezés és az ukránok meglepően elszánt és ügyes ellenállása heteken belül meghiúsította a terveket, mostanra pedig egy elnyújtott, egymás erejének felőrlését célzó konfliktus alakult ki. Az első napokban viszont az oroszok még Kijevet igyekeztek ostromolni, csakhogy az ellenállás feltartóztatta őket a külvárosokban, többek között a fővárostól 25 km-re északnyugatra lévő Bucsában.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Szijjártó Péter és Lázár János is benne lehet az új kormányban, mondta Orbán, aki hosszan telefonált Vlagyimir Putyinnal.
Arról is beszélt Berlinben, hogy az ukránok pozícióját a legjobban a magyarok értik meg, és hogy Donald Trump lehet a béke reménye Ukrajnában. Elmondta, hogy a februári moszkvai látogatása után érezte, hogy baj van.
Az Associated Press fotósa, Rodrigo Abd elmesélte, milyen látvány fogadta a településen, ahol az oroszok civileket mészároltak le, mielőtt kivonultak. Húsz éve tudósít háborúkról, de ez még neki is sok volt.
Orbán évtizedeken át úgy gondolta, hogy 1956 a szívünk és a gerincünk – mostanra rájött, hogy a forradalmárok igazából tárgyalni akartak. Visszajutottunk oda, hogy ismét Magyarország vezetője torzítja el 1956 emlékét.
Nem sokkal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, az orosz katonák rettenetes mészárlást végeztek a Kijevhez közeli Bucsában. A New York Times riporterei visszatértek, hogy megismerjék három nő történetét, akiket ott és akkor gyilkoltak meg.
Orosz katonák mesélik el családtagjaiknak, mit láttak és mit tettek Ukrajnában. Az ukrán titkosszolgálat által rögzített beszélgetéseket megkapta az amerikai sajtó. A katonák panaszkodnak fagyról, éhségről, de eldicsekednek azzal is, mi mindent zsákmányoltak. És hogyan lőttek halomra civileket.
Pedig ez volt az első alkalom, hogy az orosz elnök megnyilvánult az ukrajnai tömegmészárlásról.
Szemészorvost javasolt neki, ha nem látja, mi történt Bucsában.
A történész szerint a kormányfő „elvesztette alanyiságát, szubjektivitását” „az orosz viszonylatban”, valamiért nem tud úgy viselkedni, ahogy szerinte a magyar közérdek megkövetelné.
Az orosz diktátor így trollkodik, hiszen mindkettő megtörtént.
Az ukránokat vádolják provokációval, csakhogy a holttestek akkor kerültek az út szélére, amikor az oroszok uralták a várost.
A PestiSrácok és a Hír Tv visszatérő fideszes szakértője arról is beszélt, hogy már kért vízumot és engedélyt Moszkvától, hogy kimehessen forgatni az orosz frontra.
Huth Gergely csak a „gondatlan szerkesztéséért” kért elnézést, és tagadta, hogy Oroszország pártját fognák.