• A Kossuth téren tartott tüntetést Hadházy Ákos a gyülekezési törvény szigorítása ellen.
• Azt mondta, nem tud úgy élni, hogy kínai rendszerekkel figyelik meg.
• A tüntetésen megbírságolt fiatal, és lejáratókampányt átélt családtag is felszólalt.
• A tüntetés után Hadházy a Margitszigetre ment a pedagógusokhoz, a momentumosok pedig elindultak a Karmelitához, de a Lánchídon rendőrök zárták le előttük az utat.
• Végül a Belügyminisztériumnál helyezték le az uniós zászlókat.

Több mint ezer ember ment ki a Kossuth térre május elsején délután a Hadházy Ákos által szervezett tüntetéssorozat legújabb állomására. „Amíg május elsején, ilyen szép időben, amikor annyi mindent lehet csinálni, van ennyi ember, aki ide jön, addig nem hagyhatom abba” - mondta Hadházy, aki elmondta azt is: jövő kedden a Ferenciek terén folytatják.

Az esemény Majtényi László jogász beszédével kezdődött, aki szerint ennél gyalázatosabb alkotmánymódosítás még nem volt.

Fleck Zoltán jogász arról beszélt: a kormány nemcsak antidemokratikus, de civilizálatlan is. „Egyet tehetünk: kiállunk, megmutatjuk az arcunkat akkor is, ha lefényképezik, vállaljuk a következményeket, és szolidárisak vagyunk. Nem vagyunk hajlandóak tovább szégyenkezni” - mondta.

A téren levetítettek részleteket a 444 Valótlanul című filmjéből, ami a NER-es lejáratókampányokról szól. Ennek egyik szereplője Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország volt igazgatója, aki egy fekete kampány célpontja volt. Férje, Bíró Dénes a Kossuth téren azt mondta:

„A Fidesz, rádolgozott a feleségemre... És ti sem vagytok biztonságban. Ma már ott tartunk, hogy ha kimész tüntetni, már küldik is a büntetéseket. És az a vicc, hogy ezeket a tüntetésbüntetéseket akarják gyerekvédelemre költeni. Elegünk van. Itt van az ideje a Nemzeti Felelősségrevonás Rendszerének."

Egy négygyerekes anya arról beszél, hogy pont az ő generációjának kéne itt lennie, mivel az ő gyerekeiknek van a legtöbb veszteni valójuk ebben a rendszerben. „De nincsenek itt, mert akkor többen lennénk. De akkor ne legyenek elvárásaik sem.” Azt is mondta, hogy szolidaritást vállal az LMBTQ-emberekkel.

Felszólalt Nyerges Illés fiatal, akit már meg is bírságoltak. 85 ezres bírságot kapott, de nem ért vele egyet. „Igen, a Fidesz mocskos” - mondja, nagyon megtapsolják. A Magyarországon uralkodó orosz befolyásról beszél, szerinte elképzelhető forgatókönyv, hogy előbb utóbb itt is kiesnek emberek az ablakon, vagy Novicsokkal találkoznak. „Van egy ember, Magyar Péter*, akit nagyon szeretnének leszedni, de ezt nem hagyhatjuk.” Világossá kell tenni, hogy mi elkötelezettek vagyunk a Nyugat mellett - mondja. A demokrácia nem egy divatos belpesti szlogen.

Videóüzenetet küldött a tüntetőknek Nagy Bandó András humorista is.

Nagy Zsolt színész azt mondja: aki itt van, az mind vállalja az arcát. „Bátraké a jövő, ugyebár." Azt mondja, neki is van vesztenivalója, de ígéri, hogy ezentúl is kint lesz a tüntetőseken.

Hadházy Ákos ezután megkérdezte a tüntetőket, hogy kik szerint van esély visszavonni a gyülekezési törvény szigorítását. A téren lévők többsége feltette a kezét.

„Nem az a lényeg, hogy ez a tüntetés kifullad-e, hanem az, hogy azok a tüntetések kifulladnak-e, amiket egy elcsalt választás után tartunk majd. Kimegyünk majd 200 ezren, nagyon helyes. Aztán a rendőrség kiküldi majd a csekkeket, és a következő tüntetésen 100 ezren leszünk már csak? És a végén mi marad? Ezért küzdenek ma, és az elmúlt hetekben is ezért küzdöttünk” - mondja.

Reagált azokra a felvetésekre is, miszerint ez az egész tüntetéshullám a Fidesznek jó. „Egy esetben ez tényleg jó. Ha abbahagyjuk. Akkor minden, amit eddig csináltunk, a Fidesznek lesz jó.” És meg egy érv Hadházytól: ha ez a Fidesznek jó, miért tiltotta be a tüntetéseket? - veti fel.

„Én nem tudok így élni, hogy kínai rendszerekkel figyeljenek meg, elnézést kérek” - mondja. Nem tudnék a gyerekeim szemébe nézni, meg a szüleimébe, ha nem tennék meg mindent ez ellen a rendszer ellen.

Ma nem lesz hídlezárás, de azt mondja, kimennek a Margit szigetre, hogy csatlakozzanak az ott lévő pedagógusokhoz, akikkel szolidaritást vállal.

A tüntetés után momentumos politikusok vezetésével körülbelül 150-en elindultak a Karmelitához.

Bedő Dávid a 444-nek azt mondta, hogy az uniós csatlakozás 21. évfordulóján azért vonulnak a Karmelita elé, hogy egyértelmű üzenetet küldjenek a kormánynak: Európa részei akarunk maradni. Mára ők sem terveznek hídlezárást, uniós zászlókat akarnak kirakni.

Elmondása szerint jelezték Hadházy Ákosnak a mai terveiket, és minden tiszteletük és elismerések mellett úgy gondolják, hogy annak, ha a Margitszigetre vonulnak ki, támogatni a PDSZ-t, nincs akkora hatása. Ők azt a stratégiát vallják, hogy azt kell megmutatni a hatalomnak, hogy mernek áldozatot hozni a céljaikért. Tény, hogy a rendőrség megfélemlítő eszközként használja az aránytalan büntetéseket, de mivel pont az a cél, hogy elrettentsenek, ők azt a stratégiát választják, hogy beleállnak ebbe.

A Lánchídon rendőrök zárták le az utat előttük.

A Momentum aktivistái végül úgy döntöttek, hogy a Karmelita helyett a Belügyminisztériumra teszik ki az EU-s zászlót. Lendületüket a Lánchíd pesti hídfőjénél a rendőrsorfal törte meg, egyenként igazoltatták a demonstrálókat (akik ugyebár azért ragadtak a hídon, mert a rendőrök nem engedték őket tovább menni).

Ez eltartott egy darabig, de aztán újra pukkantak a fürtgyertyák, és ment tovább a menet a Belügyhöz.

A zászlók kitűzése után közösen elénekelték az Örömódát. Bedő Dávid az esemény végén jelezte: folytatni fogják a tiltakozást, innen már nincs hova hátrálniuk.

Előzmények

Április 28-án olyasmi történt, amire a rendszerváltás, és a szabad választások óta nem volt példa: a kétharmados Fidesz-KDNP többség megszavazta, hogy öt országgyűlési képviselőt Kövér László házelnök javaslatára kitiltsanak a Parlamentből. Nem mellesleg a fizetésüket is megvonták.

Hadházy Ákos és több momentumos politikus a Pride betiltását is lehetővé tévő gyülekezési törvénymódosítás ellen tiltakozott a szavazás napján. Akik ezt füstgyertyával tették (Hadházy mellett Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője és Lőcsei Lajos), azoktól hathavi fizetésüket vonták meg, és 12 ülésnapra tiltották ki a Parlamentből, akik szórólapoztak (Sebők Éva és Gelencsér Ferenc), azoknál a büntetés 4 havi fizetésmegvonás és 6 nap kitiltás.

Ez tehát azt jelenti, hogy választópolgárok szavazataival az Országgyűlésben népképviseleti jogot szerzett politikusokat tiltott ki a kormánytöbbség, méghozzá azért, mert tiltakoztak egy olyan törvénymódosítás megszavazása ellen, ami a választópolgárokat korlátozza gyülekezési jogukban.

A törvénymódosítást március 18-án szavazták meg, a Momentum már aznap délutánra szervezett egy gyorsreagálású demonstrációt a Kossuth térre, aminek a végén Hadházy Ákos a Margit hídra vezette a tüntetőket, hogy egy órában gyakorolják a híd blokádját. Ez követően hétről hétre folytatódtak a tiltakozások, a forgatókönyv egy ideig nagyjából állandó volt: statikus tüntetés Hadházy vezetésével, majd a Momentum aktivistáival a élet a tüntetők egy része szétspriccelt a többi híd irányába, olyan is volt, hogy koordináltan blokkoltak 4 hidat egy időben.

Az elmúlt hetekben azonban egyrészt a rendőrség egyre jobban nehezítette a demonstrácók bejelentését, másrészt elkezdték kiszórni a nem is kicsi (jellemzően fejenként 84.500 forintos, de néha már-már horrorisztikusra duzzadó) szabálysértési bírságokat is a demonstrálóknak, miközben a tüntetések forgatókönyve is igyekezett igazodni a megváltozott helyzethez.

Hadházy két hete azzal emelte a tétet, hogy már nem csak néhány órás, de egész napos megmozdulást szervezett, aminek során a kedd éjszakát és a szerdai nap nagyját is a Sándor-palota előtti téren töltötte, ahol az ott maradtakkal beszélgetett.

A Momentum az alkotmánymódosítás napján (ez kellett még ahhoz, hogy a gyülekezési törvény módosításának minden eleme életbe tudjon lépni) saját tüntetést szervezett, ezután viszont csak nagyon kis kapacitással vettek részt Hadházy Sándor-palotához tartó megmozdulását.

A múlt héten Hadházy már nem kapott engedélyt az Erzsébet hídon való tüntetésre, ezért az úttest szélén állva tiltakozott, illetve a 444-nek arról beszélt, hogy ezzel a megmozdulással egyrészt a hatalomnak üzeni, hogy nem fogják abbahagyni a tiltakozást, másrészt minél több ember figyelmét fel szeretné hívni a május 1-jére tervezett tüntetésére, annak érdekében, hogy legyenek minél többen. Kicsit később a momentumosok azért átvittek néhány száz főt a Szabadság hídra, és azt is blokkolták egy ideig.

Hadházy másnap megszavaztatta a híveivel, hogy hol legyen a következő tüntetés: az Erzsébet hídon, ahol a lehetséges pénzbüntetések miatt kevesebb lehet a résztvevő, hogy valószínűleg nem lesz színpad és hangosítás (őt pedig, mint ennek a szervezőjét, akár egyéves börtönbüntetésre is ítélhetik, bár ezt állítása szerint bevállalta volna, ha elég sokan akarnak így tiltakozni), vagy a Kossuth téren, ahol a fentebbi kockázatok nincsenek, ezért azon valószínűleg többen vennének részt, „ami a legfőbb ereje egy tiltakozásnak”, viszont egyfajta meghátrálásnak is tekinthető a nyomásgyakorló eszközként nyilván látványosabb hídblokkolásnál az, ha egy ünnepnapon, kora délután, egy teljesen üres Parlament előtt, turisták gyűrűjében zajlik majd a demonstráció.

Utóbbi opció nyert, így május elsején a Kossuth térre hirdették meg a demonstrációt.

A Momentum egyébként erre is gőzerővel mozgósít minden felületén, főleg a kitiltások óta, viszont némi feszültség azért érezhető az eltérő stratégiák mentén a párt és Hadházy között, aki tegnapi posztjában már azt írta:

„Én senkinek nem tudom előírni, hogy vonuljon, vagy megtiltani, hogy ne vonuljon egy tüntetés után. Azt sem tudom ígérni, hogy én szublimálok a Kossuth térről, ahelyett, hogy valamerre elsétáljak onnan. Azt viszont tudom, hogy bármilyen megmozdulásnak csak akkor van értelme, ha az békés és abban sokan vesznek részt. Annak biztosan nincs értelme – ezért kifejezetten kérek mindenkit, tartózkodjon ettől –, hogy néhány tucat pártaktivista néhány jó fotó kedvéért nyomakodjon a smasszerekkel. Az ilyen akciókkal az a baj, hogy az ő büntetésüket ugyan kifizeti majd a párt alapítványa, de a büntetések híre tömegeket riaszthat el attól, hogy legközelebb ott legyenek.”

Mindenki értse, ahogy akarja. A tüntetések kezdetén egyébként még a DK meg az MSZP is erőlködött valamennyire, hogy legalább pár zászlóval és néhány aktivistával jelen legyen a megmozdulásokon, ám túlzásokba azért nem estek. Mostanra azonban ez is elmúlt.

Hadházynak eközben a rendőrség is üzenget. A politikus múlt hét pénteken az állította, hogy a rendőrség hamis drónfelvétellel próbálta igazolni, hogy kevesen voltak tüntetésen, ezért nem engedélyeznek újabb tüntetést. Hadházy posztja szerint a drónfelvétel ráadásul a Szabadság hídon készült. A rendőrség válaszul azt írta, Hadházy „csúsztat és ferdít”, mivel a védiratból egyértelműen kiderül, hogy a BRFK által csatolt felvétel 2025. április 22-én készült a Szabadság hídon, és nem állították azt, hogy a drónfelvétel az Erzsébet hídról készült volna. Hadházy szerint a BRFK tudatosan hamis bizonyítékokkal tévesztette egy a Kúriát, ezért feljelentést fog tenni.

Egyébként a tiltakozás nem csak a fővárosban zajlik, több vidéki (sőt, külföldi) helyszínen is demonstráltak az utóbbi hetekben a Pride-ot ellehetetlenítő törvény ellen. Legutóbb épp szerdán Pécsen.

A hídfoglalások értelméről és a tüntetéssorozat hátteréről írt publicisztikám itt olvasható.

* A tudósításban eredetileg Nyerges Illés beszédének egy pontján véletlenül Hadházy Ákos nevét írtam Magyar Péteré helyett, ez javítottam a felszólaló jelzése után. Elnézést kérek a hibáért.