Akkora földrengés volt innen 14 ezer kilométerre, hogy a magyar szeizmológiai hálózat is érzékelte

Erőteljes, a Richter-skála szerint 7,4-es földrengés rázta meg a Drake-átjárót Dél-Amerika és az Antarktisz között, a rengés miatt cunamiriadót is elrendeltek, írta ki Facebook-oldalára a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium. A rengésnek magyar relevanciája nyilván nincs, hiszen innen 14 ezer kilométerre, gyakorlatilag a világ „túlsó felén” történt – valójában a Budapesthez képest legtávolabbi pont a rengés epicentrumától mintegy 6000 kilométerre nyugatabbra van –, azonban az erejét jól jelzi, hogy a magyar szeizmológiai hálózat is rögzítette azt.

A rengés, amelyhez hasonló nagyságú egy évben csak legfeljebb tucatnyi akad, az argentin Ushuaiától 219 kilométerre délre pattant ki. A hipocentruma az első becslések szerint mindössze 10 kilométer mélyen volt, tehát kifejezetten sekély rengésnek számít, „ilyen esetekben fokozott a felszíni hatások és a cunamiképződés esélye” – írják a bejegyzésben a magyar szeizmológusok.

A Richter-skála szerint 7 és 8 közötti erejű fölrengések, ha azok nem az óceánok mélyén, hanem lakott területek alatt következnek be, nagyon súlyos károkat, többek között házak és hidak összeomlását, utak, vasúti sínek deformációját okozhatják.

A Kövesligethy posztja azt is felidézi, hogy a valaha regisztrált legnagyobb földrengés is ebben a régióban történt, 1960. május 22-én Chilében, 9,5-ös magnitúdóval rengett a föld. Ez akkor globális cunamit váltott ki.