Amerikai atomerőművek Magyarországra telepítéséről tárgyal a kormány
április 26., 09:16
Itt az új csodafegyver: a kis moduláris atomerőmű
- A hétvégén Magyar Levente Amerikában tárgyalt kis atomerőművek magyarországi építéséről, de korábban volt már szó orosz, brit, francia és kínai partnerségről is.
- A kelet-magyarországi épülő autógyárak, valamint Paks I. és a Mátrai Erőmű elvileg közelgő leállása miatt égető szükség lenne új áramtermelő infrastruktúrára.
- A világon 19 ország dolgozik a rendszer fejlesztésén, de csak két helyen működik: egy Kínában a szárazföldön, egy pedig egy orosz hajón.
- Áttörés a 2030-as években várható.
- A környezetvédők szerint veszélyességet tekintve nincs különbség a hagyományos és a kis moduláris reaktorok között.
Magyar Levente, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a hétvégén Washingtonban tárgyalt, ahol egyebek mellett szóba került, hogy amerikai segítséggel kis moduláris atomreaktorokat építhetnek Magyarországon.
Mielőtt megnéznénk közelebbről, mik is ezek a reaktorok, mit tudnak a hagyományos atomerőművekhez képest, mennyire elterjedtek és veszélyesek ezek, a tervezett Paks II. mellett miért van szükség rájuk, nézzük meg az elmúlt évek magyarországi fejleményeit az ügyben.
Orosz? Brit? Francia? Kínai? Amerikai? Minden játszik
Lantos Csaba energiaügyi miniszter egy 2023 júniusában a Világgazdaságnak adott interjúban villantotta fel a kis moduláris reaktorok építésének lehetőségét „talán valahol Kelet-Magyarországon”. Arra a kérdésre, hogy ez lehet akár orosz technológiájú is, azt válaszolta, hogy minden lehetőséget meg kell vizsgálni.
Ekkoriban már javában utaztatta a brit Rolls-Royce a magyar (valamint cseh és lengyel) hivatalnokokat és energetikai szakértőket, hogy bemutassák a fejlesztés alatt álló terméküket, a kis moduláris atomerőművet, írta akkoriban a Válasz Online.
Lantos szeptemberben már a Framatome-mal tárgyalt arról, hogy a francia cég milyen segítséget nyújthat az új technológia körültekintő feltérképezésében. A Direkt36 szerint puhatolózó tárgyalások voltak egy francia közreműködéssel épülő „Paks III-ról” valahol Kelet-Magyarországon, mivel félő, hogy az oroszok nem tudják megcsinálni a hatalmas csúszásban lévő Paks II-t. Az ötletet Lantos támogatta, Orbán Viktor miniszterelnök viszont nem, pár hét után le is került a napirendről.
Szijjártó Péter tavaly novemberben már a Kínával kötött nukleáris együttműködési megállapodásról beszélt az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságában. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a kis méretű moduláris reaktorokra kívánnak majd fókuszálni, amelyeknek terén kísérletek, kutatások zajlanak. „Minden olyan ponton keressük az együttműködést, ahol van esély arra, hogy kis nukleáris reaktorok üzembe állásának tanúi lehetünk, és abból adott esetben valamilyen gazdasági haszon származhat” – mondta.
A külügyminiszter a múlt hónapban, vagyis Donald Trump hivatalba lépése után már azzal az amerikai Westinghouse-zal tárgyalt, amelyikkel már Joe Biden elnöksége alatt is felmerült az együttműködés lehetősége. Akkor, az említett Direkt36-cikk szerint, úgy döntöttek, hogy a fagyos magyar-amerikai kapcsolatok miatt inkább a francia Framatome-mal tárgyalnak. „A Westinghouse a nukleáris technológiák világpiacán a vezető vállalatok közé tartozik, és fontos szerepet játszhat abban az áttörésben, amely a rövidebb idő alatt megépíthető kis moduláris atomerőművek létrehozására irányul – írta a tárgyalásairól Szijjártó. – Ezek a kis erőművek környezetet kímélő módon lesznek képesek arra, hogy megbízható módon állítsanak elő nagy mennyiségű elektromos energiát, így ezen technológia fejlesztésében érdekeltek vagyunk a Westinghouse-zal való együttműködés keretében.”
Keservesen nehéz a kormányközeli szakértők élete
Nem tartozik szorosan a témánkhoz, de vicces visszanézni, hogy a magyar kormány és a Fidesz propagandalapjában, a Magyar Nemzetben miket írtak Biden alatt a hirtelen feldicsért Westinghouse-ról.
„Költői kérdés, hogy Jávor Benedek volt európai uniós képviselőként, illetve a főváros brüsszeli képviseletének vezetőjeként vajon miért lobbizik sok-sok éve már Westinghouse-fűtőelemekért Brüsszelben? Ilyenkor mégsem olyan fontos a nukleáris biztonság maximalizálása?” – tette fel például a kérdést Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője. Ez az intézet is a kormányzati-fideszes MCC-birodalom része.
Hasonlóan szórakoztató visszaolvasni, hogy miket is írtak a cégről a Kinek a háborúja?–sorozat 15., teljesen a Westinghouse-nak szentelt részében a cégről. Már a cím jó: „Tessék csak, tessék: amerikai LNG mellé amerikai nukleáris technológiát!” (Most, Donald Trump elnöksége alatt éppen erről van szó. Robert Palladino, az USA budapesti nagykövetségének ügyvivője ugyanis amerikai LNG-gáz vásárlására, valamint amerikai atomerőművek építésére buzdította Magyarországot azon a napon, amikor Rogán Antal lekerült a szankciós listáról.) A Magyar Nemzet 2022-es cikkében is a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője volt az, aki páros lábbal szállt bele a Westinhouse-ba, csak remélni lehet, hogy utólag sem lesz baja belőle: „A Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője hívta fel a figyelmet arra, hogy a Westinghouse egy homályba vesző tulajdonosi és meglepően zavaros pénzügyi hátterű cég, annak ellenére, hogy az atomenergia-iparban az egyik legfontosabb elvárható erény” – mondta Toldi. Bizony, ilyen veszélyes céggel barátkozik Szijjártó.
És most nézzük kérdezz-felelek formájában, mit kell tudni ezekről a kis moduláris atomerőművekről, amikről évek óta fantáziál szinte valamennyi közép-európai, így a magyar kormány is.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!Partnerek
Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült. A TEFI közép- és kelet-európai független kiadók együttműködése, amelynek keretében a közép-európai régió biztonságával kapcsolatos kérdéseket járjuk körbe. A projekt célja, hogy elősegítse a tudásmegosztást az európai sajtóban, és hozzájáruljon egy ellenállóbb európai demokráciához.
A Magyar Jeti Zrt. partnerei a projektben: Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).
A partnerség közös, angol nyelvű honlapja az alábbi linken érhető el: https://easternfrontier.eu/
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.