Bíróság elé idézik Magyarországot az embercsempészek szabadon engedése miatt
Az Európai Bizottság szerdán úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot azért, mert uniós kötelezettségeinket figyelmen kívül hagyva nem szabtunk ki „hatásos, arányos és visszatartó erejű szankciókat az EU-ba való jogellenes beutazáshoz, illetve az EU területén való jogellenes átutazáshoz vagy tartózkodáshoz történő segítségnyújtás (migránscsempészés) bűncselekménye esetére”. Azt is kifogásolják, hogy a magyar kormány elmulasztotta az ezen bűncselekményekre vonatkozó büntetőjogi szankciókat meghatározó uniós szabályozásból eredő kötelezettségeit.
A brüsszeli bizottság azt a 2023-as kormányrendeletet tartja az uniós jogot sértőnek, amely értelmében a migránscsempészés bűncselekménye miatt elítéltek büntetését szabadságvesztés helyett „reintegrációs őrizetté” minősítik át, magyarán a migránsokat szállító embercsempészeket szabadon engedik. A magyar rendelet szerint a kiengedett raboknak 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarországot, aki ezt nem teszi meg, annak megszűnik a reintegrációs őrizete, tehát visszakerül a börtönbe. Csakhogy nyomkövető nélkül egyszerűen lehetetlen ellenőrizni, hol járnak a kiengedett embercsempészek.
A Bizottság szerint a magyar kormánynak ez a rendelete „súlyosan aláássa a migránscsempészés hatékony kezelésére irányuló célkitűzést, az elősegítésről szóló uniós jogi keret visszatartó erejét és a migránscsempészés elleni küzdelemre irányuló közös uniós erőfeszítéseket”. Azt is kifogásolják, hogy a magyar jogszabály szerint az elengedett embercsempészeknek a korábbi szokásos tartózkodási helyük vagy állampolgárságuk szerinti országban kell letölteniük az úgynevezett „reintegrációs őrizetet”. A kormányrendelet „nem nyújt megfelelő garanciákat a Magyarországon kívüli reintegrációs őrizet feltételei, ellenőrzése és végrehajtása tekintetében. Következésképpen nem garantált, hogy a korábbi szokásos tartózkodási hely vagy állampolgárság szerinti országban alkalmazni fogják a büntetést” – írja a Bizottság.
A brüsszeli testület 2023 júliusában tette szóvá először a magyar szabályozást, az akkor elindult kötelezettségszegési eljárásban azóta folytatott levelezésnek nem volt érdemi eredménye, és mivel az utolsó, tavaly decemberi magyar levélről is az volt Bizottság álláspontja, hogy az „nem kezelte kielégítően a felszólító levélben és az indokolással ellátott véleményben megfogalmazott aggályokat”, elindították a bírósági eljárást.
Ez már a második menekültügyi szabályozás, ami miatt uniós bíróság elé került a magyar kormány. Az úgynevezett befogadási feltételekről szóló irányelv és a visszatérési irányelv rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatban már 2020 decemberében hoztak egy Magyarországot elmarasztaló ítéletet, majd mivel az abban foglaltakat az Orbán-kormány nem tartotta be, 2024 nyarán 200 millió + napi 1 millió eurós bírságot szabtak ki. A Magyarország által befizetendő összeg azóta meghaladta a félmilliárd eurót, március végéig ebből 357 millió eurót (mintegy 140 milliárd forintot) már le is vontak.
Brüsszel egy vasúti szabályozási ügyben is bíróság elé idézte Magyarországot. Az uniós irányelv szerint a tagállamoknak független vasúti igazgatási szervet kell létrehozniuk annak érdekében, hogy biztosítsák a vasúti piachoz való hozzáférésre vonatkozó uniós szabályok helyes alkalmazását. Magyarországon viszont a vasúti igazgatási szerv funkcióját az építési minisztérium szervezeti egysége tölti be.