Nem lesz örökös legfőbb ügyész az először még 2000-ben kinevezett Polt Péter, mivel újabb feladatot kap. Kövér László szerda este megerősítette, hogy Polt alkotmánybíró lesz. Vélhetően az Alkotmánybíróság kilencedik elnökévé választják majd.

Az elmúlt napokban először Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke dobta be, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „rövidesen kirúgja” Polt Pétert, majd Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető a távozást nem cáfolva azt írta: „Polt Péter fontos közjogi pozíciót tölt be, és a jövőben is azt fog, nem bukott.” Hasonló szellemben született a Legfőbb Ügyészség közleménye is: „a kormányzat nem távolíthatja el a legfőbb ügyészt a posztjáról” – írták.

Polt Péternek fontos szerepe volt abban, hogy az 1998-2002 közötti Fidesz vezette kormányzat ügyei nem juthattak el vádemelésig a szocialisták választási győzelme után sem. Nem beszélve a 2010 utáni időszakról, amikor a trafikmutyitól az Elios-ügy kezeléséig számos esetben lehet neki hálás volt pártja. A szinte kizárólagos hatalmú legfőbb ügyészség dönt ugyanis arról, milyen korrupciógyanús esetek kerülhetnek bíróság elé. A kényesebb feladatai teljesítését megkönnyítette, hogy eleinte ugyan még híve volt annak, hogy Magyarország csatlakozzon a 2017-ben felálló Európai Ügyészséghez, később annak szakmai színvonalára, valamint a nemzeti szuverenitásunkra hivatkozással erre nemet mondott.

Pártelkötelezettsége nyilvánvaló

A szeptemberben hetvenedik életévébe lépő Polt Péter tekintélyes büntetőjogász volt már, amikor 1993-ban, a 35 éves korhatár feloldásával a Fidesz tagja lett. Az 1994-es választáson az országos lista 17. helye nem hozott neki parlamenti mandátumot, habár előzetes bejutó helynek gondolták, a 16. helyezett Tirts Tamás (most a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának tagja) éppen becsúszott listáról. A XVI. kerületben egyéniben is megmérette magát, de csak a hatodik helyen végzett 6,88 százalékkal.

A Fidesznek 1995-ig volt tagja, amikor a parlament az ombudsman [Gönczöl Katalin] általános helyettesévé választotta az addig ügyvédként praktizáló Poltot. A sajtóban úgy jellemezték, hogy ő a Fidesz „belső alkotmánybíróságának” a vezetője. Kinevezése politikai alku része volt, a baloldali-liberális kormánypártok részéről nem érte kritika a személyét.

Éppen erre, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának hivatalában eltöltött öt problémamentes évére hivatkozott akkor is, amikor 2000-ben felvetődött, hogy a váratlanul és indoklás nélkül lemondott Györgyi Kálmánt ő kövesse a legfőbb ügyészi poszton. Az akkor már újra ellenzékben lévő MSZP és SZDSZ politikusai szerint ugyanis pártelkötelezettsége nyilvánvaló. A másik kifogás az volt vele szemben, hogy nincs vezetői gyakorlata.

Pofozógépként is kitartott