Kedd délelőtt 10 órától ülésezett a parlament Bánki Erik vezette gazdasági bizottsága – de Bánki távollétében –, amit hétfő délután hívtak össze. Egyetlen napirendi pontot tárgyaltak, azt a törvényjavaslatot, amely több ponton módosítaná az államháztartási törvényt, valamint a jegybanktörvényt.

Tordai Bence szerint a számos súlyos változtatást jelentő törvényjavaslatot – amely a bizottság előterjesztése lesz – kedd reggel 7:38-kor, tehát az ülés előtt kevesebb, mint két és félórával nyújtották be, de az a parlament honlapján még cikkünk megírásakor sem volt elérhető. Dávid Ferenc, a bizottság DK-s alelnöke jelezte is, hogy nem kíván részt venni az ülésen, amin egy ilyen sebtében eléjük tárt törvénytervezettel kellene foglalkozni.

A 13 oldalas törvényjavaslat az elfogadása esetén számos fontos változtatást hozhat a Magyar Nemzeti Bank működésébe, ezek egy része ráadásul már a törvény kihirdetésének másnapján hatályba is léphet (de vannak a törvénytervezetnek olyan passzusai is, amelyek csak jövő évtől lesznek hatályosak).

A legfontosabb változások:

• az MNB alelnökeinek számát a mostani háromról négyre emelnék („a javaslat lehetőséget teremt arra, hogy az MNB-ben negyedik alelnök kerüljön kinevezésre”);
• ezzel párhuzamosan a monetáris tanácsi tagok számát a mostani 9-ről 11-re emelnék („a Monetáris Tanács tagjainak maximális létszámát tizenegyre szükséges emelni annak érdekében, hogy a Monetáris Tanács Országgyűlés által választott tagjainak száma meghaladja a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei együttes számát”);
• bővítenék a jegybank jogát, hogy rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezzen intézményeket vagy magánszemélyeket (ezt a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megelőzésével és megakadályozásával indokolják).

Emellett nagyon fontos változásokat ír elő a törvényjavaslat a jegybanki alapítványokra is.

Az MNB a törvény elfogadása esetén létrehozhat a feladataival és elsődleges céljával összhangban álló gazdasági társaságot vagy alapítványt, de

„vagyonkezelő alapítványt nem alapíthat, valamint MNB által alapított alapítvány gazdasági tevékenységként nem végezhet befektetési, vagyonkezelési tevékenységet és nem bonyolíthat egyéb pénzforgalmi ügyleteket”

– áll a tervezetben. Csakhogy ezt a szabályt csak a törvény hatályba lépése után alapítandó vagy létrehozandó szervezetekre lehet alkalmazni, vagyis a Matolcsy-féle közpénz-százmilliárdokat felzabáló PAMDE Alapítványra nem. A törvény egyébként nagyon nem húzza keresztül Varga Mihály, március elején hivatalba lépett MNB-elnök terveit, ő ugyanis már másfél hónapja megmondta, hogy nem akar jegybanki alapítványokat, illetve április közepén kezdeményezte is az alapítványai megszüntetését a kormánynál.

Bár az ellenzéki Tordai Bencének volt arra irányuló javaslata, hogy a már meglévő jegybanki alapítványokra is alkalmazni kell az új rendelkezést 2026. január 1-től, ezt a javaslatot leszavazta a bizottság.

Az ülésen egyébként Fónagy János, az NGM miniszterhelyettese elárulta, hogy bár a bizottsági tagok csak kedd reggel kapták meg a tervezetet, ami hivatalosan a gazdasági bizottság törvényjavaslata lesz, a kormányban már hétfőn ismert volt annak tartalma, a hétfői közigazgatási államtitkári értekezleten ugyanis már tárgyaltak róla.

Az MNB közleményt is kiadott, amiben üdvözölték a jegybanktörvény módosítását. „A Magyar Nemzeti Bank új vezetése már hivatalba lépése előtt világossá tette: a jegybank a jövőben kizárólag a törvényben meghatározott alapfeladatok ellátására fókuszál, elkötelezett az intézmény átlátható és hatékony működése mellett. Ezt a célkitűzést segíti az Országgyűlésnek benyújtott, a jegybanktörvény módosításáról szóló törvényjavaslat” – írták.

A PADME-alapítvánnyal kapcsolatos összes cikkünk itt olvasható.