Nagytakarítási törvény: szerkesztőségeink közös kiállása a sajtószabadság mellett

Mit látunk Oroszországban: van még lehetősége az ellenzéki pártoknak arra, hogy politizáljanak? - kérdezte Fábián Tamás.

„Ezen a történeten már rég túlvagyunk” - mondta Sz. Bíró, aki szerint utoljára 2011-ben volt kísérlet arra, hogy valóban ellenzéki pártok megpróbáljanak politizálni. Azóta viszont csupán imitatív ellenzéke van Putyinnak, vagyis olyanok, akik nem tekinthetők valódi ellenzéknek, míg azok a csoportok, akik a 90-es évek átalakulásában részt tudtak venni, rég kiszorultak a politikából.

„Liberális, nyugatos képviselet nincs, és nem is lesz a közeljövőben” - mondta a történész.

Annak, amit ma putyini modellnek nevezünk, az elsődleges célja, hogy azokat a civil szervezeteket lehetetlenítse el, amelyek az állampolgári méltóság és öntudat építésén dolgoznak, hogy ellehetetlenítsék azt, hogy felnőjön egy olyan generáció, ami ismer kritikai szempontokat, és meg mer fogalmazni kritikát a hatalommal szemben.

„A tényleges ellenzék felszámolása után két ellenfél maradt: az állampolgári öntudatosodást szolgáló szervezetek, és a független sajtó” - magyarázta a szakértő, aki szerint jelenleg Oroszországban már közbeszéd és politikai (mint állampolgárok képviselete) nincsen.

Ezt a putyini modellt egyébként nem sak Magyarországra, de a posztszovjet térség zömébe sikerült exportálni. A három balti államon kívül Ukrajna próbált még Sz. bíró szerint szabadulni ettől a nyomástól, a Transzkaukázusban a grúzoknál volt kísérlet, de őket az ukrajnai háború megrémítette, illetve az örmények abban a szerencsétlen helyzetben vannak, hogy szabadulnának ugyan ettől a modelltől, de nem nagyon van olyan pártfogójuk, aki igazán tudná őket ebben segíteni. De Sz. Bíró szerint lassan már a Balkánra (Szerbia) is sikerül importálni a putyini modellt.

A történész szerint egy évvel a választások előtt azt fontos felismerni, hogy a kormány akkor tudja ellehetetleníteni ezeket a szervezeteket, ha a társadalom nem reagál kellő erővel.

A történész az Európai Unió részéről is gyors és határozott reagálást vár, hogy „ne hagyja cserben a társadalom azon részét, ami úgy gondolja, hogy szükség van a független sajtóra”.

Az orosz társdalom hogyan reagált az ügynöktörvény bevezetésére? - kérdezte Fábián Tamás. Sz. Bíró Zoltán szerint az orosz rendszer sokkal represszívebb. A - szintén ügynöknek nyilvánított - Levada Intézet felmérése szerint a megkérdezettek 6 százaléka követett 4-5 ellenzéki felületet, a társadalom kormányzati információs buborékban van, ahonnan nagyon kevesen néznek ki. Akit ügynöknek minősítenek, az nem indulhat választott pozícióért, jogdíjat sem vehet fel művészként. Valamiért a Youtube-ot nem tiltották be, mert a hatalom is részben ezen keresztül juttatja el az üzeneteit. (Érdekes adat: Szijjártó Péter most indította el a Youtube-csatornáját.) A háború miatt sokkal keményebbek az intézkedések, 18 évet járt azért, mert valaki reposztolt egy posztot, miszerint a Kercsi-híd megtámadása ukrán szempontból jogos. Amit még megengednek azoknak, akik ellenzik a rendszert: el lehet hagyni Oroszországot.

Sz. Bíró Zoltán kutatót, Oroszország-szakértőt Fábián Tamás, a Telex újságírója kérdezi.

Sz. Bíró elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz minta és a magyar nagytakarítási törvény között nyilvánvalóak a hasonlóságok, a nagy különbség viszont az, hogy Putyin viszonylag hosszú idő alatt jutott el oda, ahová Orbánék elég gyorsan.

2012 nyarán fogadták el Oroszországában a külföldi ügynöktörvényt - emlékeztetett a szakértő, hozzátéve, amennyiben a tegnap éjszaka benyújtott törvényjavaslatot jelenlegi formájában fogadják majd el, lényeges különbséget nem lát a kettő között.

Sz. Bíró felidézte, hogy az orosz törvényhozás 2012 óta „folyamatosan bütyköl” az ügynöktörvényen, amit csak 2017-ben terjesztettek ki a sajtóra (előtte csak a civilekre vonatkozott), 2018-tól pedig már természetes személy is lehetett idegen ügynök, a háború kezdetétől pedig már idegen ügynökké lehet nyilvánítani Oroszországban bárkit, akiről megállapítják, hogy idegen befolyás alatt áll - még az se kell hozzá, hogy anyagi támogatást kapjon külföldről (most nagyjából ezren vannak a listán). Az Oroszország-szakértő felidézte, hogy a fontosabb orosz sajtótermékek jelentős része legkésőbb a háború kitörésekor vagy megszűnt, vagy külföldre tette át a székhelyét.

Miért siet ennyire Orbán, miért volt annyira kényelmes Putyin?

„Mert a putyini rendszer nem volt olyan kihívással szembeállítva, mint most Orbánék” - mondta Sz. Bíró Zoltán.

Arra is emlékeztetett, hogy a külföldi ügynöktörvény mellett két másik is rendelkezésére állt Putyinnak:

• 2015-től a nemkívánatos szervezetekre vonatkozó törvény, ami alapján a főügyészség bírói határozat nélkül kimondhatja, melyek azok a külföldi szervezetek, amelyek az orosz nemzetbiztonságra, alkotmányosságra, stb. veszélyt jelentenek, és fel lehet őket erre hivatkozva számolni (260-270 szervezet van jelenleg ezen a listán),
• és a 2002-ben megalkotott, de a 2020-as évek elején szigorított, a terrorizmusra vonatkozó törvény, amit folyamatosan bővítettek, egyre több magatartást a hatókörébe vonva. Ez volt egyébként az a törvény, ami alapján Alekszej Navalnij a leghosszabb börtönbüntetését (19 év) kapta, amikor a korrupcióellenes alapítványát terrorizmust támogató szervezetté nyilvánították.

Ugyanezt az alapítványt szankcionálták egyébként az idegenügynök törvény alapján is, méghozzá az alapján, hogy egy spanyolországi ketrecharcos átutalt nekik 50 dollárt.

A rendszer jellege elnyomó, nem tud nem elnyomó lenni. És ennek van egy olyan sajátossága, hogy mindig elnyomó lesz másnap, persze a politikai körülményekhez alkalmazkodva - magyarázta Lakner Zoltán politológus, a Jelen főszerkesztője.

Szerinte lehet ugyan azt mondani, hogy a gazdasági mélyrepülés indokolta a drasztikus lépést, de úgy véli, hogy magával ezzel az akcióval számoltak, „ezt a fiókból vették elő”.

Lakner szerint a minta elég régóta adott, és „ebben a helyzetben szükség volt rá”, hoy a hétköznapi problémákat eltüntethessék szem elől.

„Hogy ez működni fog-e vagy sem, ezt nem látjuk, de a rendszer tapasztalata az, hogy ha végigmegy egy úton, és lesöpör mindenkit, a végén begyűjti a szavazatokat és letöri az ellenállást” - mondta a politológus, aki szerint az elmúlt hetekben a kormány a már bevált módszereket alkalmazta csupán.

Az a hét, amikor mindez történik, ebből a szempontból vízválasztó, mert nem tudjuk, hogy csütörtökön fog-e Zelenszkij és Putyin találkozni - emelte ki Lakner Zoltán.

De ha ez az irány kitart, és éppen van egy olyan békefolyamat, ami az Orbánnal baráti Trump-kormányzat érdeke, nem biztos, hogy a magyar ukránellenes akciókat értékelni fogják Orbán politikai szövetségesei - tette hozzá.

Az embereket nem az érdekli, hogy Macronnak okoz-e mindez fejfájást, de valójában a magyar kormány, aminek a fő erénye korábban az volt, hogy a maga módján tényleg reagált a hétköznapok problémáira, jelenleg semmi ilyesmit nem csinál. Ettől nem fognak jobban üzemelni az ársapkák, alacsonyabbak az árak, jobb a megélhetés, eltűnni a zsírra szállt por (penész) - jegyezte meg Lakner. Szerinte inkább ez az, ami fontos.

A kormány csupa olyan dolgot csinál, ami köszönőviszonyban sincs az emberek hétköznapi problémáival, csak arra gyúrnak, hogy ne essék ezekről szó - emelte ki Lakner.

Erős állítást tett Lakner, szerinte ez a törvénytervezet az első írásos bizonyítéka a Huxitnak, Magyarország távozásának az EU-ból. Ezt azzal támasztotta alá, hogy az alapjogokat illetően kiírtuk magunkat mindenféle európai jogi egyezményből. Egy ilyen ország a csatlakozási eljárásba sem léphetne be. A kormány nem részleteiben, hanem alapjaiban nem tartja magára nézve hatályosnak az uniós jogot. Eddig is ebbe az irányba tartottunk, de ez lényegében egy kilépési dokumentum, ami felgyorsíthatja az uniós döntéshozatalokat arról, hogyan lehet a kormányt megkerülni. Az összes szóba jöhető unós forrásnak búcsút inthetünk, ez pedig az elnyomás fokozását válthatja ki - mondta Lakner.

Gulyás Márton következett, és arról kérdezte Lakner Zoltánt, hogy a Halász-féle törvényjavaslat egy mentési kísérlet, hogy inkább erről legyen szó, mint Orbán kiállásáról Simion mellett vagy a gazdasági adatokról? Lakner szerint ez nem megy ennyire gyorsan, már másfél éve talonban volt ez. Magyarország mindig 6 évvel van Putyin mögött - hozott egy idézett, és ugyan az erőszakküszöb máshol van a két országban, de számos konkrét jogszabályt átvett Orbán eddig is Oroszországból. És ez nemcsak a civil szervezetek és szabad sajtó ellehetetlenítéséről szól, hanem a legnagyobb ellenzéki párt kizárása is napirenden. Kiderült, hogy a repülőrajt nem működik, nem lehet visszafordítani a politikai közhangulatot, ez maradt.

Ami egy kisebbséggel történik, az megtörténik a többséggel - mondta Lakner, felidézve a Pride-törvényt. Szerinte a sajtó és civil szféra putyinizálása a nyilvános tereinket szűkíti be, arról szól, hogy a kormánytól eltérő vélemények és el nem ismert tények eljuthatnak-e az emberekhez. Eközben a kémhisztériában semmiféle bizonyítékot nem produkált, Rajk-per szintű üggyé nőheti ki magát, ami azt sugallja, hogy egy párt a szomszédos ország zsoldjában áll.

Miért most lép ilyen drasztikusat a Fidesz? Ez csak egy etapja az annak, ami következni fog - válaszolta Lakner. Keménykedés ez, amit utána nem követnek majd konkrét lépések? Lakner szerint önmagában annak is van üzenete, hogy féljél. A korábbi civil törvény is hatott, több szervezet profilt váltott. "Nem hiszem, hogy pusztán azért csinálják, hogy ijesztgessenek vele" - mondta a törvénytervezetről Lakner.

Annyira homályosan van sok szempontból megfogalmazva a törvényjavaslat szövege, hogy egyelőre azt sem lehet pontosan megmondani, hogy kikre vonatkozik majd - emelte ki dr. Stánicz Péter ügyvéd, alkotmányjogász.

Miközben a jogalkotás alapja, hogy a törvényjavaslatnak egyértelműnek kell lennie - magyarázta.

És ugyanígy az sem teljesen tisztázott egyelőre, hogy mi számít külföldi támogatásnak. Az alkotmányjogász kiemelte, hogy egyelőre csupán egy törvényjavaslatot látunk, amit nem szavaztak még meg, így amíg végleges formájában nem látjuk a törvény szövegét, sok a homályos pont. Ami már biztosan látszik, hogy a hatóságok széleskörű vizsgálati jogköröket kaphatnak, amennyiben egy civil szervezetet, szerkesztőséget vizsgálnak (ami szintén felvet kérdéseket, például egy szerkesztőség esetében, ha lefoglalhatják az eszközeiket, a forrásvédelem problémája szintén nem tisztázott).

Kiemelte azt is, hogy jogorvoslati lehetőségek nincsenek, így a vizsgálat alá vont szervezetek kötelesek lesznek együttműködni, beengedni a hatóságokat, átadni nekik az infókat, a telefonokhoz hozzáférést biztosítani, stb.

Hogyan érinti ez azokat az olvasókat, akik támogatják az egyes lapokat, szervezeteket? - tette fel a kérdés kollégánk, Jelinek Anna.

Közvetlenül természetes személyeket nem érint - emelte ki Stánicz Péter, de arra is felhívta a figyelmet, hogy valójában „az mindannyiunkat érint, hogy a véleményünket hogyan tudjuk kifejezni és ha ezt nehezen tehetjük meg, mert mondjuk egy szervezet nem fogadhatja el a támogatásunkat, akkor az korlátozza a véleménynyilvánítási szabadságot is”.

Az alkotmányjogász szerint érdemes ilyen esetekben figyelembe venni a dermesztő hatást. „Ha az emberek tudják, hogy a hétköznapi magatartásuk törvény hatálya alá esik, de nem tudják, hogy az pontosan mire vonatkozik, akkor kevésbé nyilvánítanak véleményt, vesznek részt gyülekezésen, mivel a szankció puszta lehetősége is visszatartja őket.”

A demokratikus normák közül a jogállamiságot, jogbiztonságot, normavilágosságot egyértelműen sérti az javaslat, ugyanis ezek garantálnák, hogy az emberek tudják a magatartásukat a jogi előírásokhoz igazítani - tette hozzá az ügyvéd. De újfent kiemelte, hogy egyelőre nem tudni, a gyakorlatban hogyan alkalmazzák majd a törvényt életbe lépése után.

Kérdés, hogy az uniós joggal összhangban áll-e majd a törvény szövege - ezügyben el lehet menni egészen Strasbourgig, ennek a megállapítása azonban hosszadalmas folyamat.

Azzal vezette fel a következő kört, hogy azt lehet mondani, van szabad sajtó, itt van például ez az öt főszerkesztő is. Német Tamás (Telex) szerint pont ez a kormány problémája, hogy hiába lehetetlenít el szerkesztőségeket, lesznek újak, és mindig vannak emberek, akik hajlandóak áldozni a sajtóra. Gergely Márton (hvg) szerint volt már stigmatizáló törvénye Orbánéknak, ilyen volt a Stop Soros, amit civil szervezetek ellen hoztak. A mostaniban a vagyonnyilatkozati kötelezettség sugallja azt, hogy a szervezetek vezetőinek valami rejtegetnivalójuk van. Idézte Haraszti Miklóst, aki szerint a magyar törvény csak annyiba lazább a fehérorosznál, hogy ott eleve az államnak kell utalnia külföldi támogatást, és ha úgy gondolják, hogy tovább utalják. Az érintettek listáját teljesen önkényesen állítják össze és azonnali szankciókat hozhatnak ez alapján. Pető Péter (24) azt mondta, hogy valóban rendre talpra állnak szerkesztőségek, de ezt azt jelenti, hogy valami már nincs. A Népszabadság archívuma például már nem elérhető, ez szerint digitális könyvégetés. Mindenki sorra kerül majd. Uj Péter szerint 15 év után nagyon nehéz helyzetben lévő kormány, ami elkeseredetten meg fog próbálni mindent, hogy megtartsa a hatalmát. És nem ez a vége, hogy ha igaz, amit különböző közvéleménykutatás mérnek a kormánnyal szemben elégedetlenségről.

Olyan jogi konstrukciót találtak ki, amiben egy kormányhatározattal lehet eldönteni, hogy melyek azok a szerkesztőségek és civil szervezetek, amelyek felkerülnek a listára. És nincs fellebbezési lehetőség sem - emelte ki Uj Péter.

„Egyfajta jogászkodó autokrácia ez, amiben olyan megoldásokat alkalmaznak, amelyek imitálják, hogy ez egy jogállam lenne, de a cél és az eredmény a demokrácia szűkítése” - fogalmazott a 444 főszerkesztője.

A 24. hu főszerkesztője szerint megpróbálhatja szűkíteni a sajtó szabad működését a kormány, de mindig lesznek magyar emberek, akik azzal foglalkoznak, hogy leírják az igazságot. Rettenetes károkat persze tudnak okozni, nincs olyan nap, amikor ne rontanák a szabad sajtó helyzetét. Mint mondta, a törvény szövege az abszurd és az őrület határait feszegeti, tökéletesen megmutatja, hogy milyen állapotban van a magyar törvényhozás, ez az egyik csúcspontja.

Nagyjából fél 10-ig kint lesznek a főszerkesztők a Kossuth téren, és szívesen vennék, ha a törvény benyújtója is kilátogatna, és segítene eligazodni a törvény szövegében.

hogy ők például tényleg átláthatóan működnek, miközben a törvény maga átláthatatlanul született meg. És ugyanígy: a törvény szövege állítólag a demokratikus vitát védené meg, de vitatkozni magáról a törvény szövegéről még csak nem is lehet.

„Azt állítani, hogy mi befolyásoljuk a demokratikus vitát, teljes képtelenség” - fogalmazott a hvg.hu főszerkesztője, kiemelve, hogy a kormány mindezt egy olyan nemzeti konzultációra hivatkozva állítja, ami szintén teljesen átláthatatlan módon jött létre.

„Mi nem véleményt diktálunk, nem befolyásolunk, hanem annak a feltételeit teremtjük meg, hogy ilyen viták létrejöjjenek” - mondta.

A Telex főszerkesztője, Német Tamás szerint számukra kifejezetten izgalmas a törvénytervezet, mert éppen idén először kezdtek 1 százalékot gyűjteni, és valószínűleg utoljára. Szerinte minden szabad, a saját logikája alapján működő szervezet a hatalomnak ellenség, és valamilyen módon el akarják lehetetleníteni a munkáját Ez a törvénytervezet ebben egy hatalmas lépés, a konkrét anyagi ellehetetlenítés a cél. Csináltak egy ilyen bohócszerevetez a Lánczi vezetésével, aki egy medvelistán állítja össze, kik az állam ellenségei, miközben ezek a szerkesztőségek a magyar emberek tájékoztatásáért dolgoznak.

Kezdésként az öt szerkesztőség főszerkesztői köszönnek be.

• Gulyás Márton (Partizán, főszerkesztő)
• Uj Péter (444, főszerkesztő)
• Német Tamás (Telex, főszerkesztő)
• Gergely Márton (hvg.hu, főszerkesztő)
• Pető Péter (24.hu)

Uj Péter rögtön kezdésként jelezte is: „Ez most az a fokozat, ami Oroszországban is csak a háborús időszakban jött el.”