Nagytakarítási törvény: szerkesztőségeink közös kiállása a sajtószabadság mellett

Elsősorban nagyon köszönjük, hogy néztétek az adást!

És köszönjük mindenkinek, aki kitalálta, megszervezte, részt vett benne, kiállt velünk, mellettünk a szabad sajtóért, segített kontextusba helyezni a történteket, eligazodni az egyelőre nehezen értelmezhető törvény sorai közt.

Amit még muszáj megemlíteni:

Ha Halász János „A közélet átláthatóságáról” címet viselő törvényjavaslatát elfogadja az Országgyűlés, akkor Magyarország a független nyilvánosság és közélet korlátozásában a putyini Oroszország szintjére lép. A háborús agresszor Oroszország szintjére. Vagy egy kicsit azon túlra.

Ha fontosnak tartod a munkánkat, kérjük, tarts ki mellettünk, ameddig lehet. Amennyiben megengedheted magadnak, segítsd a munkánkat egyszeri vagy rendszeres támogatással. Ha még nem vagy előfizetőnk, csatlakozz a 444 Körhöz.

A támogatási lehetőségekről itt olvashatsz bővebben.

A sajtószabadság szükségességéről (1832. szeptember 5.)

(Kossuthnak a sajtószabadság törvényes biztosítékai megteremtését célzó megyei közgyűlési beszéde élénk visszatetszést keltett a reformtörekvések ellenzőinek táborában.)

„… egy constitutionalis országban, hol az uralkodó nem önkény, hanem csak élő törvények szerént uralkodhatik, a sajtó szabadságában inkább támaszra, mint ellenségre talál a kormány, mert egy constitutionalis kormány csak úgy lehet erős, állandó és biztos, ha célzásaiban a népnek közakaratját, közkívánatját követi, ezt azomban a sajtó szabadsága nélkül a kormány tudni s esmerni soha sem fogja, s mintegy örökös ködbe borítva, alattvalóit nem látva, véleményeket sem sejdítve, óhajtásaikat nem esmérve, gyakran a legbecsületesebb, legtisztább igyekezettel is alattvalóira szerencsétlenséget áraszt, s trónusának oszlopit ingadozásba hozza. Nincs veszedelmesebb dolog, mint a kormányt s annak tagjait olly magas régióba helyheztetni, hogy oda a nép szabad szava fel ne juthasson. Amelly pillanatban egyes személyek bálványai kezdenek lenni az uralkodók, megszűnnek a népnek kedveltjei lenni. Ha valamely kormányszék a sajtószabadságot eltörli, cselekedeteit a közönséges ítélet alá ereszteni fél, s aki ettől fél, annak cselekedetei igazságtalanok.”

Zárszó, az öt szerkesztőség munkatársai következnek. Kerner Zsolt (24.hu) azt mondta, hogy a Budapestre „menekült” Rod Dreher azt írta a Sírjatok, libsik nem kormányprogram, amit a magyar kormány egyelőre tagad, de bízik benne, hogy majd rájönnek. Kerner azt tartja egészségesnek, ha ezek a szerkesztőségek versenyeznek egymással, de ez a közös műsor azt mutatja, hogy ami most történik, az tényleg egyedi. Azért reméli, hogy a protestáló együttműködés helyett visszatér az egészséges verseny időszaka.

Plankó Gergő, a 444 főszerkesztő-helyettese elmondása szerint nem készült semmilyen nagy megfejtéssel, mert ő sokakhoz hasonlóan az egész napot azzal töltötte, hogy ezt a monumentális műsort szervezte. De ha tegnap valaki megkérdezi tőle, hogy ma tényleg lesz-e egy ilyen műsor öt lap összefogásával, akkor el se hitte volna, mert ennél sokkal egyszerűbb dolgok sem szoktak összejönni :)

Egyébként pedig a mai munkanap őt például átsegítette a nap nehézségein.

Vagyis ne pusztán keseregjünk, hanem fordítsuk cselekvésbe ezt az energiát.

Amit a mai nap is megmutatott: azzal ellentétben, amit sokszor állítanak a független sajtóról, van egy hatalmas összefogás, ami hatalmas erő. „Nem azért vagyunk itt, hogy gyűlöletet keltsünk hanem azért, mert hiszünk egy demokratikus országban és jövőben.”

Orbán gondolkodásában nincs független sajtó, azt valaki irányítja. Régen a posztkommunista mélyálom, most a globalista ügynökök. Ez az orbánizmus egyik lényege, nincs olyan hogy függetlenség. Vagy itt vagy, vagy ott vagy - mondja Rényi Pál Dániel. Emlékeztetett Orbán réges-régi, még ellenzéki ötletére, hogy a közszolgálatot osszák fel jobboldali és baloldali csatornákra, ami megmutatja a gondolkodása lényegét.

Ács Dani ezt továbbfűzve azt tette hozzá, hogy Orbán ezt személyessé teszi. Az éves nemzetközi sajtótájékoztatóján is egyértelművé teszi, hogy úgy osztja fel a sajtót, hogy ki van vele, ki van ellene. Vidéken, ahol nem volt ellenállás, lenullázta a sajtót. Megpróbálja most országosan is.

Sarkadi felhozta Schmidt Máriáék felmérését, ami azt számolta meg, hogy a szerkesztőségek cikkeinek hány százaléka negatív vagy pozitív a kormányra nézve. Azt nem is vizsgálták, hogy igaz-e vagy. Nem tudnak a saját logikájukon kívül nézni. Tudatosan falsnak nevezte azt a sokat hangoztatott érvet, hogy senki nem lehet független. Ő azért tartja magát függetlennek, mert a saját gondolatait írja le, nem diktálnak neki. „És vállalod érte a felelősséget a szavaidért” - tette hozzá Ács, mert Orbán sajtójában névtelen szerzők vannak, nem foglalkoznak a helyreigazítással. Azt próbálják kitalálni, hogy kinek vagy a pisztolyába töltény - ez a gondolkodás nagyon szépen átszivárgott az ellenzékbe - mondta Ács.

Sarkadi Zsolt például szarul. De szerinte ez is csak egy vörös vonal, és hát hány ilyet átlépett már ez a kormány...

Rényi Dani úgy érzi, hogy a Fidesz sokkal többet lát a független sajtó mögé, mint amennyit mi amúgy gondolnánk. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ezzel a törvénnyel az egyik legfontosabb célja a kormánynak, hogy kizökkentsék a sajtót. „De nem hagyjuk.”

Ács Dani a maga részéről harci lázban ég, és azt üzeni: „nem fogjuk hagyni magunkat”.

És holnap mit fognak csinálni?

Dolgozni fognak. Ugyanúgy.

A mostani törvényjavaslat mennyivel emeli a tétet?

Rényi Dani: Van egy lopakodó jellege a Fidesz médiapolitikájának. 2010-ben sem elhallgattatni akarták a kritikus hangokat, hanem megszállni. Csak a tempóját nehéz felmérni: Orbánék decemberben belengették, hogy most ez jönni fog. Aztán azt mondták, hogy húsvéti nagytakarítás lesz. De valójában ezeket az ügyeket mindig az aktuálpolitikai fejleményekhez igazítják. Hogy akkor miért pont most? Mi az a fejlemény, ami indokolja? Ezt nem lehet innen megmondani.

Ács Dani: 2010 óta egy alapvető és primer célja a hatalomnak az Index lebontása. Ez az elejétől fogva egy látható cél volt, mivel az Index volt az ország kezdőlapja, egy erős olvasói közösséggel, és egy erős szerkesztőséggel. Ez azóta leaprózódott, de az Orbán nem hagyja abba... Miért hagyná abba? Ha azt is érzik, hogy vége a hatalmuknak, legalább még ezt be akarják fejezni. Ebből a szempontból nem áltatja magát, hogy ez egy éles helyzet, aminek a célja, hogy amit 2010-ben elkezdtek, azt be is fejezzék.

Be fognak zárni komplett szerkesztőségeket?

Ács Dani: Pont az a szép benne, hogy nagyon sok befejezési lehetőség van benne ebben a törvényben. Ebben benne van, hogy mit lehet leírni. Hogy minden finanszírozási lehetőséget el tudnak vágni. Hogy át kell adnunk a gépeinket, a telefonjainkat. Nem lehet előre látni.

Sarkadi Zsolt: Ha visszamegyünk 2010-be, és megnézzük, hogy milyen volt akkor a magyar nyilvánosság: volt az Origo, és volt az Index. Ezek pedig olyan kegyelmi helyzetben alakultak, amikor elterjedt idehaza az internet, és egy olyan nyilvánosság jött létre, ami kritikusabb volt a hatalom szempontjából. A befejezés itt és most a Fidesz szempontjából ennek a nyilvánosságnak a megtörése, ezt a kritikus nyilvánosságot akarják megtörni. Valójában maga a törvény egy zárókő, amivel a maradékokat próbálják meg ellehetetleníteni.

Mit tehetnek azok az olvasók, akik nem akarják ezt hagyni?

Sarkadi Zsolt: Az a furcsa helyzet van, hogy már az is egy társadalmi akcióra való felhívásnak számít, ha azt mondjuk, hogy támogassák a sajtót. Meg hogy álljanak ki azok mellett a civilek mellett, akiket szintén ellehetetlenítenek. A kritikus nyilvánosság ugyanis csak ezekkel a szervezetekkel tud működni.

Ács Dani: Azt kell belátni, hogy ez az egész nem rólunk szól. Még csak nem is arról a közösségről akik olvasnak minket. Azt kell felfogni, hogy nincs szabadság, nincs normális ország, senki se fogja megvédeni az embereket, ha nincs szabad sajtó. Ha nem lehet elmondani, hogy mi van, akkor nincs semmi. Ez most arról szól, hogy átlépi-e a Rubikont ez az ország. Mit tehet az olvasó? Küzdeni kell és ellen kell állni. Valamilyen formában ellen kell állni.

Az újabb telexes blokkban Fábián Tamás vendégei: Sarkadi Zsolt (Telex), Ács Dániel és Rényi Dániel (2X444). Rényi kolléga arra hívja fel a figyelmet, hogy az Orbán-kormány első nagy nemzetközi botránya is a sajtóhoz kötődött, 2010-ben a médiatörvény. Akárcsak akkor, most is nehezen megfogható fogalmakkal operálnak a törvény szövegében, fontos eleme az a damoklészi helyzet, hogy nem tudod, mennyire és mikor jelent rád veszélyt. Ács Dani szerint a magyar olvasók elég sok mindet végignéztek tátott szájjal anélkül, hogy történt volna valódi felháborodás. Mert a kormány úgy intézi ezt, hogy az olvasóknak ne legyen alkalma átélni, hogy milyen veszteség éri. Az Indexnél dezinformációt terjesztettek, a Népszabadságnál költözésre hivatkoztak. „Mindent megtesz a hatalom, hogy elvegyék ezeknek az újságoknak az igazságát és valami hazugsággal fogják összekenni őket. Majd amikor először megjelenik a NAV, hogy jöttek lemásolni a számítógépek tartalmát, a főszerkesztő mobilját, akkor az majd átélhető lesz. Erre a szerkesztőségeknek készen kell állni, ha nem fejtünk ki semmilyen ellenállást, a sajtó maradék szabadsága is elenyészik.”

A Szuverenitásvédelmi Hivatal eleinte sóhivatalnak tűnhetett, a jelentésüket még saját bevallása szerint Gulyás Gergely sem olvasta, de nyilván erre a feladatra hozták létre Sarkadi szerint. Egy asztalra kitett pisztoly volt, amiről lehetett tudni, hogy el fog sülni. Egy példát hozott, az újságírók hátizsákjába a kormány először csak egy kavicsot rakott, aztán egy követ, egy téglát, most már 70 kilós az a hátizsák. Ezzel a törvénnyel pedig megduplázzák a hátizsákot.

Hajós András szerint hiába tűnhetett úgy még ma reggel, hogy csupán egy újabb hergelés és terelés a benyújtott törvényjavaslat, még ha az is, nem lehet rálegyinteni, ez ugyanis egyfajta határátlépés.

Szerint nem az a kérdés, hogy az éppen formálódó tiltakozáson hányan lesznek azok, akik alapvetően is ellenzékiek, hanem az, hogy a mostani intézkedések rádöbbentik-e azt a „300-400 ezer fideszes nénit”, akiket egyébként szintén érint mindaz, ami az országban történik, felismeri-e, hogy az általa támogatott kormány jelenleg olyan úton van, ami nem vezet jó irányba.

A Fidesz-szavazóknak kell végiggondolniuk, hogy milyen országban akarnak-e élni, és meghúzniuk a féket.

Hajós szerint azt kell megérteni, hogy jelenleg egy ember van, akinek érdeke a háború. „Zelenszkijnek nem érdeke, Putyin belefáradt a háborúba és sokba kerül, a szomszédos országok sem akarnak háborút. Csak Orbán Viktornak érdeke a háború, mert erre tudja felhúzni a propagandakampányait, ezzel lehet magyarázni a csekély gazdasági érdemeket, a repülőrajt hiányát.”

Pethő András szerint a független újságírás többszörös nyomás alatt van. Egyrészt a technológia változások miatt a befolyása, hatalma lecsökkent, és pénzügyileg is megroggyant a hagyományos az üzleti modellje. A populisták pedig vérszemet kaptak, hogy végre két vállra lehet fektetni a független médiát. Plankó Gergő felvetésére, hogy a Trump által indított nemzetközi hullám miatt érezhette a magyar kormány, hogy most mindent lehet, Pethő azt mondta, hogy biztos adott ilyen lökést, Stumpf szerint Gulyás Gergely a Pride betiltásakor ki is mondta, hogy eddig az amerikaiak miatt nem tiltották be. Pethő szerint a demokráciából az autokráciába történő váltás egy átmenet, nem egyszer csak lekapcsolják a villanyt. Kínában, Oroszországban már itt tartanak. Magyarország is errefelé tett egy jó nagy lépést ezzel a törvénnyel. Stumpf szerint ez a törvényjavaslat a nyílt autokráciába való átlépés. Egy év múlva ilyenkor fogtok-e dolgozni a mostani szerkesztőségetekben? - kérdezte vendégeit Plankó. Stumpf nagyon nagyon reméli, hogy igen, miközben a tendencia nem arra mutat, hogy ezt szeretné a hatalom. Pethő nem akarja elbagatellizálni a helyzetet, hiszen a kormány bármit megtehet, de azért olyan világban élünk, hogy nem olyan könnyű ezeket a szerkesztőségeket eltaposni.

Stumpf Andrást (Válasz Online) és Pető Andrást (Direkt36) kérdezi Plankó Gergő.

Stumpf András kiemelte, hogy korábban is szolidárisak voltak, amikor a független lapokat a külföldi támogatások miatt támadta/fenyegette a kormány, ám eddig őket ezek a támadások nem érintették ők ugyanis kizárólag olvasói támogatásokból működnek. Ám most már ők is érintetteké váltak, hiszen ha a törvény elfogadása után bármi például Kolozsvárról küld nekik 3000 forintot, már rájuk is lehet sütni a bélyeget.

Vagyis azok, aki a szavazatukkal befolyásolhatják a magyar demokrácia állását, ha a saját szabad akaratukból támogatnak egy független sajtóterméket, már külföldi befolyást gyakorolnak - mutatott rá Stumpf a helyzet abszurditására.

A Válasz Online állásfoglalása itt olvasható:

Pető András azt emelte ki, hogy míg a független újságírás korábban is nehézségekkel volt terhelt, de a mostani avaslat már a konkrét ellehetetlenítésre irányul. Ennek pedig álláspontjuk szerint az egyik oka a bosszú: az, hogy a hatalom látja, hogy annak a fajta tényalapú újságírásnak, amit ők is csinálnak, van hatása (mint például a Dinasztia című filmjüknek).

A Direkt36 állásfoglalása:

A hvg részében Kacskovics Mihály Béla és Tóth Jakab beszélgetett éppen, amikor megjelent a fideszes troll Bede Zsolt, aprópénzt szórt az újságíróknak. Ő örül a törvénynek, mert a Vadhajtásokat sem sajnálta senki, amikor letiltották a Facebookról.