Miközben Budapesten tavaly csaknem 17 százalékkal drágultak a lakások, a budavári bérlakások piacán ez a drágulás egyáltalán nem látszik, írja a Népszava. A lap szerint

az első körös önkormányzati ingatlanokat átlagosan forgalmi értékük alig 27 százalékáért vehetik meg bérlőik, de van olyan is, ami kedvezményesen az ingatlanszakértő által becsült ár alig 15 százalékáért elvihető.

Ezek mellett sok a féláras bérlakás is a különleges környezetben álló műemlékházakban. A Halászbástyánál lévő Fortuna utcában például egy 93 négyzetméteres lakásért 23,7 millió forintot kell fizetni, a Táncsics utcában 38,9 millióért vihető egy 223 négyzetméteres ingatlan, az Úri utcában 25 millióért egy 103 négyzetméteres lakás, az Országház utcában egy 94 négyzetméteres otthonért 18 milliót kell fizetni. A Dísz téren fél áron 69 millióért kapható a 138 millióra értékelt 105 négyzetméteres önkormányzati lakás, de akad az Úri utcában 69 négyzetméteres 13,5 millióért is, ennyiért Budapesten egy alagsori minigarzon se vehető meg.

A lap azt írja, van a listán teljes áras ingatlan is, bár ott is könnyebbség a részletfizetés, illetve egyösszegű fizetés esetén a 10 százalék kedvezmény.

Az önkormányzati bérlakások eladásáról rendelkező lakástörvény 2021-ben fogadták el. Az első verziója Böröcz László korábbi képviselőtől, jelenlegi I. kerületi polgármestertől származott, akkor még az állt benne, hogy az önkormányzatoknak kötelező lesz eladni a világörökségi területeken lévő bérlakásokat a bérlőknek, akkor is, ha csak 1-2 éve költöztek be. A tervezetben nem volt semmilyen szabályozás arra nézve, hogy a piaci ár alatt lakáshoz hozzájutott bérlők nem adhatják tovább azokat sokkal magasabb áron.

Böröcz javaslata ellen fideszes polgármesterek is tiltakoztak, akárcsak ellenzéki politikusok és civil szervezetek, hiszen ellehetetlenítette volna, hogy az önkormányzatok segítsenek a helyben élők lakhatási gondjain, és csorbította volna az autonómiájukat is.

A Fidesz ezután módosította a javaslatot, amely szerint az önkormányzatoknak csak azokat a lakásokat kell eladniuk, amik világörökségi helyszínen és annak védőövezetében, műemléképületben találhatók, vagy olyan házakban, amik akkor elidegenítési és terhelési tilalommal terheltek voltak, de azóta ezt a korlátozást feloldották.

A jogszabály kötelezővé tette azt is, hogy a budavári bérlakások kiárusíthatóak legyenek, ha lakóik legalább öt éve bérlik az ingatlant. A vételár a bérleti jogviszony hossztól függ. Ha már 25 éve bérlik az ingatlant, akkor a vételár a – a külsős szakértő által megállapított – forgalmi érték 15 százaléka. A többi esetben elvileg a teljes árat kellene fizetni, de menet közben bekerült egy módosítás, miszerint ha valaki tulajdonjog cseréjével válik bérlővé, akkor a törvény szerint a forgalmi érték 35-50 százalékát kell kifizetnie.

Az I. kerületben az 1400 önkormányzati tulajdonú bérlakásból a lakástörvény módosításával 1100 vált megvásárolhatóvá. Az önkormányzat a Népszava kérdésére azt válaszolta, hogy a múlt hét végéig az érintett bérlők csaknem fele jelezte vételi szándékát, összesen 647 vételi joggal érintett lakásra érkezett vételi kérelem. Ebből eddig 205 lakás esetében állapította meg a képviselő-testület a forgalmi értéket és a vételárat, amit már közöltek is a jogosultakkal. Ebből eddig 28 esetben vitatták az értékbecslő által meghatározott forgalmi értéket, illetve az azon alapuló vételi ajánlatot.

A Budai Várba a fél NER bevásárolta magát, többek között Bayer Zsoltnak, Palkovics Lászlónak, Rákay Philipnek és Tiborcz Istvánnak is van ingatlana.