Orbán Viktor is csatlakozott benyújtóként az eredetileg Halász János nevével futó nagytakarítási („átláthatósági”) törvénytervezethez. Az, hogy a kormányfő a nevére vesz egy törvényt, csak ritkán fordul elő, a parlament honlapját végignézve a 16 éve tartó NER-ben összesen kilencszer volt rá példa.

Ráadásul ebből három törvény a ciklusok elején kialakított kormányzati struktúráról, a minisztériumok felsorolásáról szólt, valamiért az első ciklust kivéve ezeket a törvényeket mindig Orbán (is) nyújtja be.

Marad tehát hat törvény a 15 évre.

2022-

Időben visszafelé a legutóbbi ilyen az Alaptörvény 15., idén áprilisi módosítása volt, ez volt a Pride-tiltást, a kettős állampolgárok kitiltásának lehetőségét megalapozó, vagy épp a drogot betiltó módosítás. Ezzel és a minisztériumos törvénnyel ki is fújt ez a ciklus.

2018-2022

Az előző ciklusban nem volt túl aktív törvénybenyújtó Orbán Viktor, kutatásaink szerint csak a „szokásos”, minisztériumok felsorolásáról szóló törvényhez adta a nevét.

2014-2018

A kettővel ezelőtti ciklusban három törvényhez csatlakozott a kormányfő, a minisztériumos törvényen kívül a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépésről szóló törvényhez, amelyben páros lábbal szálltunk bele Brüsszelbe.

Ott volt Orbán neve az egyházügyi törvény módosításán is. A 2011-es, nagy vihart kavaró, Iványi Gábor egyházát hátrányos helyzetbe hozó törvényt 2015-ben akarták módosítani, részben az Emberi Jogok Európai Bíróságának elmarasztalásának orvoslására, de aztán a parlamentben végül leszavazták a saját tervezetüket, ebből így nem lett törvény.

2010-2014

A NER első négy évében Orbán Viktor neve három törvénytervezetnél volt olvasható (társ)benyújtóként.

• Az ÁFA-törvény módosításánál, amellyel áfamentessé tették a közcélú adományokat.
• A magyar állampolgárságról szóló törvénynél, amely biztosítja a határon túli magyaroknak, hogy egyszerűbben szerezhessenek magyar állampolgárságot.
• És az Alaptörvény negyedik módosításánál. Erről az akkori, még kritikus és kormányfüggetlen Index azt írta, „az ellenzék, Szabó Máté alapjogi biztos, Sólyom László volt köztársasági elnök és a civil kritikusok szerint a módosítás a végső csapás a ciklusban már sokszor temetett alkotmányosságra és a jogállamra. Egyrészt azért, mert az Alaptörvény korábban alkotmányellenesnek minősített rendelkezésekkel bővül, és így nem tud majd egységes alkotmányként funkcionálni. Másrészt jelentősen gyengül az alapvető jogok alkotmányos védelme, és az Alaptörvény teljesen védtelenné válik a jövőbeni alapjogsértő beavatkozásoktól.”