Az Ügyvédkör és a Magyar Bírói Egyesület után a Magyar Ügyvédi Kamara is kiadta az állásfoglalását a formálisan Halász János által benyújtott, cinikusan átláthatóságinak nevezett cenzúratörvényről. A kamara a két másik szervezethez hasonlóan kritikus véleményt fogalmazott meg a törvényjavaslatról, aminek kedd este már le is zavarták az általános vitáját (erről élő közvetítésünk itt olvasható).

A kamara szerint a törvényjavaslat „érdemi átalakítása” szükséges annak érdekében, hogy az „semmiképp se vezessen önkényes jogalkalmazáshoz”, hanem valóban a közélet átláthatóságának biztosítását szolgálja. A MÜK szerint a törvényjavaslat deklarált céljaival csak egyetérteni lehet, „jelenlegi formájában azonban a törvényjavaslat több aggályt vet fel, mint amennyit megválaszol”.

A kamara levélben sorolta fel jogi aggályait Tuzson Bence igazságügyi miniszternek. Főbb kifogásaik:

• a törvényjavaslat bizonytalan jogfogalmakat használ, ami alkalmas lehet az Alaptörvény védelmi körébe tartozó jogbiztonság követelményének megsértésére, valamint az egyesüléshez való jog és a véleménynyilvánítás szabadságához való jog aránytalan korlátozására;
• a törvényjavaslat egyes elnagyolt eljárási rendelkezései a jogbiztonság sérelme mellett az Alaptörvény által garantált, a tisztességes hatósági ügyintézéshez való jogot, továbbá a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot is sérthetik;
• a közéleti vitában való részvétel „számos alapjog védelmét élvezi: mindenekelőtt a véleménynyilvánítás szabadsága, de akár az egyesülési szabadság is védi a közéletet alakító magatartásokat”.

A kamara szóvá teszi azt is, hogy a törvényjavaslat mostani formájában sem a hatékony bírósági felülvizsgálat lehetősége, sem az ügyvédi titkok, az orvosi, gyónási vagy banktitkok védelmének megfelelő garanciái nem szerepelnek. A törvényjavaslat „így mindenképpen érdemi átalakításra szorul” – ismétlik meg a közleményt nyitó állításukat.