Megindultak az elbocsátások Magyarországon, 5 éve nem látott csökkenés a foglalkoztatottságban

Régen látott és az év ezen szakaszában szokatlan folyamatokról árulkodik a KSH legfrissebb munkaerőpiaci statisztikája. Idén február és április között a 15-74 éves korosztályban a foglalkoztatottak száma 4,673 millió volt, ami az előző évi állapothoz képest 32 ezerrel kevesebb, az előző háromhavi átlaghoz (január-március) mérten pedig 19 ezerrel alacsonyabb szám.

Pont ez utóbbi az, ami igazán szokatlan, a hazai foglalkoztatottság havi szintű csökkenésére ugyanis legutóbb 5 éve volt példa, a koronavírus-járvány hazai berobbanásakor.

Az év ezen időszakában ugyanis teljesen ellentétes irányú folyamat jellemzi a hazai munkaerőpiacot. Február-áprilisban ugyanis már kezdenek megjelenni a szezonális mezőgazdasági és építőipari munkák, emiatt pedig inkább emelkedni szokott a foglalkoztatottság, minthogy csökkenjen. Arra is 2020-ban volt példa utoljára egyébként, hogy éves bázison csökkenjen a foglalkoztatottság.

A KSH szerint a hazai elsődleges munkaerőpiacon 4,503 millióan dolgoztak, ez 34 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakában mért értéktől, míg a közfoglalkoztatottak létszáma 67 ezer, a külföldön dolgozóké pedig 103 ezer fő volt.

Az év ebben az időszakában azonban nemcsak a foglalkoztatottság szokott növekedni, hanem azzal párhuzamosan a munkanélküliség is csökken. Most azonban nem ez történt, a január-márciusi 4,3 százalékról 4,4 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta, ez viszont az előző évinél egy fokkal kedvezőbb még, akkor ugyanis 4,5 százalékos volt a munkanélküliség.

A munkakeresés átlagos időtartama 13,1 hónap volt, ami jelentősen rosszabb, mint egy évvel ezelőtt volt. Akkor ugyanis 9,5 hónap kellett ahhoz, hogy valaki munkát találjon magának.

Február-áprilisban az összes munkanélküli 44,1 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje keresett állást, miközben 35 százalékuk már legalább egy éve nem talált munkát.