Tömören, velősen.
Az évnek ebben az időszakában általában nőni szokott a foglalkoztatottság és csökkenni a munkanélküliség. Most pont az ellenkezője történik.
Hosszabbra nyúlik az álláskeresés átlagos időtartama. Egy év alatt 4,5 hónappal nőtt ez az idő.
Tavaly június óta folyamatosan csökken a foglalkoztatottak száma, egy év alatt 24 ezerrel lettek kevesebben, miközben a munkanélküliek pont annyian voltak, mint egy éve.
Már a héten a kormány elé kerülhet az a javaslat, mely után új munkavállalási engedélyeket nem adnának ki, az itt lévők engedélyét sem hosszabbítanák meg a két év lejárta után. A tiltás csak az uniós tagállamokra és Grúziára nem vonatkozna. A kamara szerint kompromisszum kell, különben nem lesz itt gazdasági növekedés. A magyar ipar sok szereplőjét sokkolta a hír, óriási lobbizás indult meg.
Enyhén romlik a munkaerőpiaci helyzetkép: tavalyhoz képest csökkent a foglalkoztatottság és nőtt a munkanélküliség.
A munkanélküliek több mint harmada már legalább egy éve keres magának munkát.
Összejött, amit a kormány akart: már százezres nagyságrendben jönnek munkát vállalni a külföldiek Magyarországra. 2021 óta két és félszeresére emelkedett az itt dolgozók száma.
A magyar munkaerőpiaccal nincsenek túl nagy problémák.
Az április-június időszakot nézve nemcsak a foglalkoztatottság, de a munkanélküliség is nagyobb lett tavalyhoz képest.
Szakemberhiány miatt. Eközben a világ fejlettebb része inkább a munkaidő csökkentése, akár a négynapos munkahét felé halad.
A munkanélküliek bő harmada már egy éve keres állást magának.
A miniszterelnök az évértékelőjén arról beszélt, becsléseik szerint még legalább 300 ezer ember bevonható a munka világába. De jelentős foglalkoztatási programok nélkül nem valószínű, hogy ez összejöhetne.
A világjárvány alatt a techszektor fejlesztésekbe kezdett, melyekből a járvány végén vissza kellett venni.
Ferencz Orsolya és Szalai Piroska családpolitikai beszélgetésén kiderült, hogy míg más a „no border, no nation", a magyar kormány a „nincs gyerek, nincs jövő" elvben hisz