Erre az évre a kormány a kommunikációs csodafegyverének a Voks2025 nevű akciót szánta, egy levélszavazásszerű továbbfejlesztett nemzeti konzultációt, a kormány által véleménynyilvánítónak nevezett bizonytalan jogállású „szavazást” az ukrán EU-csatlakozásról.
Egyelőre nem tűnik úgy, hogy ezzel leuralná a politikai közbeszédet a kormány. Noha április közepén már kézbesítették a „szavazólapokat”, Orbán Viktor múlt héten, hat hét elteltével még csak azt tudta bejelenteni, hogy beérkezett egymillió „szavazat” (az eddig utolsó, idén januárjában zárult nemzeti konzultáció hét hete alatt nagyjából 1,35 millióan nyilvánítottak véleményt, és már az is a leginkább érdektelenségbe fulladt ilyen akciók egyike volt).
A fideszes politikusok korábban már ellopott szavazólapokkal is magyarázták a kudarcot, a Voks2025-öt propagálták a közmédián meccsközvetítés közben és máskor is, valamint az oltásregisztrációs email-címeken. Sőt, a Szentendrei út egy tűzfalán is háromnegyedes többségben vannak a „fejünk felett” óriásplakátok. Emellett az általános kormányzati ügyfélvonalat is hívhatóvá tették az „ellopott” szavazólapok ügyében.
De egyelőre ez sem tűnik elégnek, így a kormány beveti az utolsó fegyvert az ellenőrizhetetlenség számháborújában: hétfőtől lehetővé teszik, hogy online is lehessen „szavazni”. Ezt hétfőn jelentette be a Rogán-művek, azaz a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, Hidvéghi Balázs, aki arról is beszélt, hogy mostanra 1,2 millióan szavaztak, ami „kiemelkedően magas szám néhány hét alatt”. Ahogy korábban írtuk: nem az.
„Nem tudom, hogy kell csinálni, nem tudom, mit kell tenni, de valami megoldást kell találnunk erre.”
A játékidő alatt is az ukrán tagságról szóló szavazás logóját kell nézniük a szurkolóknak.
Hófehérke megúszta, a Háború és békének esélye sem volt.
A felturbózott nemzeti konzultációnak szánt Voks 2025 iránt eddig eléggé gyér az érdeklődés, amit próbál megmagyarázni a kormány.
Nyolcból csak hat plakáthelyre fért ki? Miért?