A kereskedelmi és iparkamara konferenciáján tartott előadást a gazdasági csúcsminiszter. Nagy Márton, aki információink szerint korábban belső, kormányzati körökben már többször támadta – sikertelenül – Szijjártó Pétert, azt, hogy túlságosan sok pénz megy egyedi kormánydöntésekkel akkumulátorgyártó beruházások támogatására, most nyilvánosan is szót emelt a kormányzati gazdaságpolitika arcvonalában lévő ágazat ellen.

Nagy a Portfolió tudósítása szerint azt mondta, hogy más irányba kellene elmozdulni a gazdaságfejlesztésben, az emberierőforrás- és energiaintenzív iparágak helyett inkább a gyógyszeriparra, az élelmiszeriparra és a turizmusra kellene fókuszálni. „Ez nem azt jelenti, hogy az akkumulátoripart el kell felejteni, hanem más szektorokra kell nagy hangsúlyt fektetni” – tette hozzá, bár magának kissé ellentmondóan arról is beszélt, hogy a dél-koreai vagy kínai akkumulátorgyárak megjelenése a magyar gazdaságban csak tovább növeli a német gazdaságnak való kitettséget.

Márpedig a csúcsminiszter szerint a Németországtól való függőségünk iszonyú magas, ráadásul az elmúlt két-három évben tovább erősödött. Szerinte fel kell tenni a kérdést, hogy jó-e az ilyen mértékű kereskedelmi függőség Németországtól (kommunikációs célokra az elmúlt években kétségkívül jó volt, minden gyenge gazdasági mutató miatt a németekre lehetett mutogatni, még most, az első negyedév végén is, amikor pedig a német gazdaság már nőtt, miközben a magyar GDP még esett).

A miniszter mintegy reagálva arra a múlt heti hírre, hogy a munkaadók szerint újra kellene tárgyalni a 2026-os béremelési várakozásokat, mert az év eleji GDP- és inflációs mutatókkal nem tartható a jövő évre vállalt 13 százalékos minimálbér-emelés, azt mondta: van érvényben egy bérmegállapodás, és annak szövege szerint nincs szükség az újratárgyalásra. Csakhogy a közgazdaságtan mást mond: a GDP növekedésének lassulása, és az infláció emelkedése nem jó a kkv-knak, ezért a bérmegállapodásról szóló vitát szerinte is meg kell nyitni októberben.