„azt álmodtam, hogy két nemzetgazdasági miniszter voltam, és játszottam egymással”

Hétfőn a kereskedelmi és iparkamara konferenciáján tartott előadást Nagy Márton, a gazdasági csúcsminiszter az akkugyárak és a német függőség ügye mellett a magyar bérekről és a bértárgyalásokról is beszélt. Ez utóbbi egy érzékeny pont a kormány számára: tavaly november végén a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), amelyen a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői is részt vesznek, egy három évre szóló minimálbér-emelési programban állapodott meg (ami nyilván az általános bérszínvonalra is hatással van). Ennek értelmében 2026. január 1-jétől 13 százalékkal bruttó 328 600 forintra nő a minimálbér.

Csakhogy a megállapodásnak volt egy gazdaságpolitikai keretrendszere is, olyan, többek között a GDP-ről vagy az inflációról szóló előrejelzések összessége, amely alapján a munkáltatók úgy érezték, ki tudják termelni ezt a béremelést, míg a munkavállalók úgy érezhették, szükséges és indokolt ekkora béremelés. Csakhogy az azóta eltelt időszakban a kormány által előrejelzett számok nem jöttek be – Nagy Márton életművére visszatekintve ez egyáltalán nem meglepő –, az első negyedévben például ismét mínuszba fordult a magyar GDP a kormány által jósolt plusz helyett.

A munkaadók már a múlt héten jelezték, hogy ilyen számokkal nem tartható a vállalt 13 százalékos béremelés. A kormánynak egyszerre kell figyelnie a vállalkozók érdekeire, hogy az egyébként is évek óta stagnáló gazdaság szereplőit ne fojtogassa egy túlzottan nagy terhet jelentő, esetleg elbocsátásokhoz vezető bérköltség-emelés – ugyanakkor, miután választási év jön, a munkáltatóknak egyszer már „beígért” látványos béremelésből is nehezen mozoghatnak ki.

Mindebből mi következik? Az, hogy Nagy Márton miniszter hol ezt mondja, hol azt. Hétfőn a konferencián még elismerte: a GDP növekedésének lassulása, és az infláció emelkedése nem jó a kkv-knak, ezért a bérmegállapodásról szóló vitát meg kell nyitni októberben (ezt kérik a munkáltatók is).

Csakhogy kedden az általa vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium egy olyan közleményt adott ki, amely szerint „jogi szempontból vizsgálva a helyzet egyértelmű”: nincs akkora eltérés a prognózisok és az eddigi tényszámok között, ami indokolná a bértárgyalások újbóli megnyitását. A megállapodás szerint erre akkor lenne szükség, ha bármely irányban 1 százalékpontos eltérés lenne a prognózis és a valóság között, ám az eddigi adatok alapján csak 0,3 százalékos eltérés látszik. Vagyis a hétfői Nagy Mártonra rácáfolt a keddi Nagy Márton.

Ehhez azonban a Portfolio elemzése nyomban hozzáteszi: a legtöbb előrejelzés szerint az idei GDP-növekedés távol lesz a kormány mostani 2,5 százalékos várakozásától is (ezt a kormány negyedévente vizsgálja felül). Ha bejönnek a piaci elemzői és brüsszeli várakozások, és csak 0,8-1 százalék körüli mértékben nő a gazdaság, akkor mégis csak a hétfői Nagy Mártonnak lesz igaza, és újra kell tárgyalni a béremelésről.

Címlapképi illusztráció: Botos Tamás.