Idén áprilisban mindössze 5323 gyerek született Magyarországon, ez minden idők legalacsonyabb születési mutatója. Az eddigi negatív rekordot az idén februári 5653 születés jelentette. Még sokkolóbb az adat, ha figyelembe vesszük, hogy az egy 28 napos, az április pedig 30 napos hónap volt – ez ugyanis azt jelenti, hogy a múlt hónapban csak napi 177 csecsemő született, míg februárban még 200 fölött volt ez a szám.
A születések száma 14 százalékkal maradt el a tavaly áprilistól, ilyen hatalmas visszaesésre a modern Magyarország történetében még nem volt példa (eddig a 10 százalékot sem érte el ez a mutató). A teljes termékenységi arányszám idei értéke 1,28-ra zuhant a tavalyi 1,51-ről. Ennél rosszabb mutatót legutóbb 2011-ben rögzített a statisztikai hivatal.
Egy ország népességszáma akkor mondható fenntarthatónak, ha teljes termékenységi arányszáma – ami azt mutatja meg, hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett – eléri a 2,1-et. Ezt nevezzük reprodukciós szintnek. Amennyiben a termékenység tartósan a reprodukciós szint alá kerül, az össznépesség csökken és öregszik. Magyarországon, mint az alábbi ábrán látható, 1977 volt az utolsó év, amikor efölött az érték fölött volt a mutató.
A halálozások száma viszont hat hónap után végre ismét tízezer alatt maradt, sőt, enyhén, 2,3 százalékkal kedvezőbb volt ez az érték a tavaly áprilisinál is. A természetes fogyás így is gyorsult, 3618-cal szemben 4242 fő volt.
Az első négy hónapban összesen így is 21 778 volt a természetes fogyás, ami 21 százalékkal meghaladta az elmúlt évit (23 301 gyerek született, viszont 45 079-en hunytak el). Ez nagyjából annyi, mintha év eleje óta elnéptelenedett volna Vecsés vagy Makó.