• Bezártak egy rákospalotai óvodát, mert beltéri levegője rákkelő, idegrendszeri fejlődést károsító tetraklór-etilénnel szennyezett.
• A szennyezés a szemközti, rég bezárt Budapesti Finomkötöttárugyárból származik.
• Felszámolása az állam feladata, az önkormányzattal viszont nagyon kevés információt osztanak meg.
• Egy sor kérdésre nincs válasz, arra sem, hogy milyen egészségkárosodást szenvedhettek el az 1976 óta az óvodába járók, ott dolgozók, a környéken élők.
• Arra sincs válasz, hogy a közeli ingatlanokban miért nem végeznek méréseket, hogy meg lehet-e enni a kertekben termő zöldséget, gyümölcsöt, hogy lehet-e használni a fúrt kutakat.

Hiába telt el harmincöt év a rendszerváltás és a szocialista ipar összeomlása óta, a mai napig nem tudunk szabadulni a terhes örökségtől. A közelmúltban a súlyosan szennyezett rákosrendezői pályaudvar kapott figyelmet, de időről időre téma az egykori Óbudai Gázgyár, ahol rákkeltő, mérgező anyagok szivárognak a Dunába a 200 ezer tonnányi gázmasszával szennyezett földből. A Budapesti Vegyiművek megszűnése után 16 évnek kellett eltelnie, hogy elszállítsanak 100 tonnányi rákkeltő rovarirtót.

Egy időben Párizzsal

Vannak olyan régen bezárt gyárak is, ahol már senki sem gondol arra, hogy baj lehet a nagyipari örökségből, vagyis abból, hogy az állam nem rehabilitált egy volt gyárterületet, amely ma már egy lakóövezet kellős közepén terül el.

Ilyen a Budapesti Finomkötöttárugyár rákospalotai üzeme. Az egykori gyár közvetlen közelében lakótelepi házak, rogyadozó és közelmúltban épült családi házak, irodaépületek vannak, és itt vannak a Rákospalotai Javítóintézet, az 1890-ben alapított egykori Leánynevelő magas kerítéssel védett épületei.

A gyárat, derül ki az Energiaügyi Minisztérium 2023-as kármentesítési beavatkozási tervéből, az 1910-es évek elején alapította Sperber Samu és testvére. Eredetileg egy kis földszintes parasztházban és néhány mellette fölhúzott barakkban kezdték a harisnyák és más kötöttáruk gyártását. Egy tűzeset után húzták fel az első üzemépületeket, a gyár jól ment, a fél országot innen látták el például svájcisapkákkal. A háború alatt katonai parancsnokság alá kerültek, majd a nyilasok kifosztották az üzemet, 1945-re csak romok maradtak. Az újjáépítés után, 1948-ban – mint 100 főnél többet foglalkoztató üzemet – állami tulajdonba vették, majd beolvadt a Budapesti Finomkötöttárugyárba. A vállalat az 1983-as Budapesti Nemzetközi Vásáron azzal a merész jelmondattal hirdette a Zuglóban, Balassagyarmaton, Mátészalkán és Rákospalotán készült ruháit, hogy Egy időben Párizzsal.

A fellendülésnek egy 1988-as APEH-revízió vetett véget. Az adósságot törlesztették ugyan, de a vállalatot „a rugalmatlan termelői szerkezet és a növekvő bérmunkadíjak miatt” felszámolták.

Azonnali bezárásra kötelezett óvoda