A kérdést a XV. kerület polgármestere tette fel egy testületi ülésen, miután légszennyezettség miatt bezárták a Szövőgyári utcai óvodát. A szennyezés a rég bezárt szemközti gyárból származik, felszámolása az állam feladata lenne, de kevés az információ.
A környezetvédő szervezet szerint ekkora büntetés csőddel fenyegeti őket.
A két kritikus pont a terület kármentesítése és a kormány által vállalt infrastruktúrafejlesztés. Ha bárki kiszáll, visszaállnak az eredeti viszonyok, a fővárosnak pedig újra elővásárlási joga lesz. A Stockton egyelőre hallgat.
Egy óriási molinót is lelógattak, amin a rétegrepesztés leállítását követelték.
Az állami cég Sarkadkeresztúr mellett termel ki földgázt úgynevezett rétegrepesztéses technológiával.
Bár maga a befújás nem károsította a sziklákat, szakértők szerint a letakarítás kockázatos.
A reprodukciót károsító oldószerrel szennyezett kommunális víz kiömlött a gödi földekre a Samsung-gyár mellett, a Bócsai körforgalomnál.
Pedig a cég azt írta, nem bont, „nem dolgoz fel akkumulátort, vagy akkumulátor hulladékot”.
A területet bérlő cég vállalta a munkát.
A szervezet bejelentést tett a hatóságoknál.
A Greenpeace azt szeretné, hogy többé ne kerüljön ki az anyag a gyárból.
A Greenpeace klíma- és energiakampány felelősének elemzése arról, hogy a kormány két éve elszalasztotta a nagy geopolitikai ziccert. Azóta a magyar energiapolitikában mintha megállt volna az idő. Mi lesz, ha ha még egy évet dekkolunk a zsákutcában?
Az intelligens lábasfejűek ipari mértékű tenyésztése több etikai és környezetvédelmi kérdést is felvet. Miért esnénk újra abba a hibába, mint annyi más tömegesen tenyésztett állatnál? Miért kell három kiló számunkra is fogyasztható halat feláldozni egy kiló poliphúsért?
A Greenpeace szerint elfogadhatatlan a kármentesítés további halogatása.
A Greenpeace öt éve egyszer már felmérte a volt gázgyári terület talajvizét, akkor arzént, rákkeltő benzolt és egyéb mérgező anyagokat találtak benne. A kármentesítést harminc éve el kellett volna kezdeni.