Alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a román alkotmánybíróság (CCR) az állami tisztségviselők vagyonnyilatkozatának nyilvánosságra hozatalát, valamint azt a törvényi előírást, amely arra kötelezte a tisztségviselőket, hogy vagyonukról és érdekeltségeikről szóló éves nyilatkozatukba a házastársuk és eltartott gyermekeik vagyonát, illetve érdekeltségeit is belefoglalják.

A testület szavazattöbbséggel, a magánélethez való jogra hivatkozva döntött arról, hogy ezentúl csak a Feddhetetlenségi Ügynökséghez (ANI) kell a tisztségviselőknek a vagyonukról és érdekeltségeikről szóló éves nyilatkozatot leadniuk, de azt nem kell közzétenni sem az ANI, sem az érintett intézmény honlapján.

Arról, hogy a nyilatkozatnak nem kell már kiterjednie a tisztségviselővel vagyonközösségben élőkre a jogbiztonság alkotmányos elvére hivatkozva, egyhangúlag döntött a CCR.

A testület szerint azért alkotmánysértő, ha a tisztégviselőknek a sajátjukon kívül családtagjaik vagyonáról is nyilatkozniuk kell, mert büntetőjogi szempontból mindenki csak saját magáért (nyilatkozata valóságtartalmáért) vállalhatja a büntetőjogi felelősséget, a családtagok (előle esetleg eltitkolt) vagyonáért nem vonható felelősségre.

Az alkotmánybíróság az ANI - a tisztségviselők vagyonosodását vizsgáló korrupcióellenes intézmény - működését szabályozó 2010-es törvény utólagos normavizsgálata során helyezte hatályon kívül az alkotmányt sértő cikkelyeket.

Az ANI-törvény 40 olyan állami tisztségviselőt, illetve választáson induló jelöltet sorol fel, akinek vagyonáról és érdekeltségeiről nyilatkozatot kell évente eljuttatnia az ANI-hoz.

Az alkotmánybíróság megfellebbezhetetlen döntését több civil szervezet is bírálta. Az Expert Forum szerint az alkotmánybírák az átláthatóság felszámolásával a korrupcióellenes harc egyik legfontosabb eszközét tették tönkre. A Fenntartható Fejlődésért és Együttműködésért Egyesület elnöke szerint a CCR tönkretette a korrupció feletti civil ellenőrzés egyetlen hatékony módszerét, és tágra nyitotta a kaput a döntéshozók törvénytelen meggazdagodása előtt.

Az ANI csütörtöki közleményében úgy értékelte, hogy az alkotmánybíróság döntése megsérti Románia valamennyi, a korrupcióellenes harccal az utóbbi húsz évben aláírt nemzetközi kötelezettségvállalását, és veszélybe sodorja csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD). Az ANI szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy 20 éve Lengyelország esetében hozott precedensértékű ítéletében már leszögezte, hogy a közösségek legitim joga információt kapni a közösségi javak felett rendelkező köztisztségviselők vagyoni helyzetének alakulásáról: ez együtt jár a tisztségviselők nyilvános szerepvállalásával.

Csütörtök este Nicusor Dan államfő Facebook-bejegyzésben fejezte ki meglepetését a CCR döntésével kapcsolatban, amely szerinte ellentmond a demokrácia egyik alapelvének, amely átláthatóságot követel meg a köztisztségek gyakorlásánál.

„Az elszámoltathatóság garanciája az, hogy a polgárok hozzáférjenek a tisztségviselők vagyoni helyzetével kapcsolatos információkhoz: ezt az elvet meg kell védeni! Ha a CCR határozatának (később megjelenő) indoklása jogtechnikai hibákat tár fel a hatályos szabályozásban, akkor a parlament feladata ezeket haladéktalanul kijavítani!” - írta közösségi oldalán a román államfő.

Magyarországon ezzel éppen ellentétes folyamatok zajlanak: csütörtökön lett hatályos az EP-képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége, de a nagytakarítási törvény miatt a Szuverenitásvédelmi Hivatal is kötelezheti majd erre a civil szervezetek és a sajtó vezetőit. (MTI)