Elmúltak az ünnepek, és úgy tűnt, hogy a Fideszben szőnyeg alá söpörték a húsvéti nagytakarítást, amit a miniszterelnök még tél végén megrendelt. Aztán végül május 13-án 23:38-kor a fideszes Halász János A közélet átláthatóságáról címmel benyújtotta a törvénycsomagját, ami alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzéket készíthet a kormánynak azokról a szervezetekről, amik szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását. Ezután ezek a szervezetek

• nem kaphatnak a személyi jövedelemadó felajánlható 1 százalékának támogatásaiból;
• külföldi támogatásokat csak a pénzmosás elleni szerv, azaz a NAV engedélye alapján fogadhatnak el;
• a vezető tisztségviselők, alapítók, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottság tagjainak vagyonnyilatkozati kötelezettsége lesz az országgyűlési képviselőkre vonatkozó tartalommal és formában. A vagyonnyilatkozatokat a kormány honlapján hozzák nyilvánosságra;
• a szervezet és annak irányítói kiemelt közszereplőnek számítanak a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint.

A Fidesz javaslata szerint az a jogi személy vagy más szervezet – tehát civilekre és gazdasági társaságokra is vonatkozik a törvény – veszélyezteti Magyarország szuverenitását, ami „külföldi támogatásból a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet végez”, amivel sérti, negatív színben tünteti fel

• Magyarország független, demokratikus, jogállami jellegét;
• a magyar nemzet egységét és összetartozását, a határainkon kívül élő magyarok sorsáért való felelősséget;
• a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét;
• a béke, a biztonság és a más országokkal való együttműködést;
• Magyarország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.

Valamint az is ugyanilyen veszélyes, ha a külföldi támogatást kapó szervezet az előbb felsorolt alkotmányos értékek elleni fellépést támogat. (Például, ha nem szeretnék, hogy Magyarország jogállam legyen.)

A törvényjavaslat szerint az számít külföldi támogatásnak, ha egy szervezet külföldi természetes személytől, kettős állampolgártól, más államtól vagy külföldi székhelyű szervezettő fogad el közvetlenül vagy közvetetten vagyoni hozzájárulást, szolgáltatást, adományt, támogatást, pályázati támogatást, juttatást, ajándékot, kölcsönt, illetve bármilyen jogviszonyból származó bevételt kap, függetlenül attól, hogy azt vissza kell-e fizetni.

Akik pedig olyan szervezetet szeretnének támogatni pénzzel vagy természetben, amit a Szuverenitásvédelmi Hivatal felvett a feketelistára, azoknak bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell tenniük erről.

A megbélyegzett szervezeteknek aztán ezzel kell igazolniuk, hogy a támogatást sem közvetlenül, sem közvetett módon nem külfölditől kapták.

Ilyenkor nincs banktitok

A bankoknak folyamatosan nyomon kell követniük azoknak a szervezeteknek a számláit, amik felkerültek a Szuverenitásvédelmi Hivatal feketelistájára, és ha engedélyköteles fizetési műveletet, azaz külföldi támogatást észlelnek, akkor legfeljebb öt napra felfüggeszthetik a pénzösszeghez való hozzáférést. Ezzel egyidejűleg megindul a NAV eljárása, amivel akár 180 napra is felfüggeszthetnek fizetési műveleteket.

A bank nem tagadhatja meg a NAV megkeresésének teljesítését banktitokra hivatkozva, ugyanis a törvény a hatósági eljárás hatékonysága érdekében feloldja a banktitok megtartásának kötelezettségét a nemzeti szuverenitás védelméért eljáró szerv esetében.

Ha pedig a NAV megállapítja, hogy a szervezet eddigi tevékenysége, céljai, közéleti megnyilvánulásai, a sajtóban, illetve közösségi médiában való megjelenései „a külföldi támogató kéréseinek teljesítését vagy a külföldi támogató céljainak előmozdítását szolgálja”, akkor a NAV elrendelheti, hogy a támogatást utalják vissza a külföldi szervezetnek.

Ha megállapítják, hogy a külföldi támogatást engedély nélkül vették fel, akkor annak összegét be kell fizetni a Nemzeti Együttműködési Alapba. Valamint a tiltott támogatás 25-szörösét be kell fizetni közigazgatási bírságként. Ha ezt nem fizeti be a szervezet, vagy második alkalommal is engedély nélkül fogad el külföldi támogatást, akkor a következő lépés már a szervezet betiltása. A törvényjavaslat szerint a NAV határozata elleni közigazgatási perben azonnali jogvédelem nem vehető igénybe.

A NAV a szükséges információk beszerzése érdekében együttműködésre kötelezett szervezetek vagy személyek számára rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási
kötelezettséget írhat elő. Nekik meg kell adni a vizsgálathoz kapcsolódó számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, dokumentációit, jegyzőkönyveit, a
könyvvizsgálói jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit. Házkutatásnál a NAV jogosult bármilyen adathordozóról (tárhelyszolgáltató által tárolt adatokat is) fizikai tükörmásolatot vagy hiteles másolatot készíteni és a másolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.

A javaslat előírja a NAV-nak, hogy az elemző, értékelő és javaslattevő tevékenységében, valamint vizsgálati eljárásában együtt kell működnie a Szuverenitásvédelmi Hivatallal.

A törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, de az adó 1 százalékára vonatkozó korlátozást csak a törvény hatályba lépését követő adóévtől kell alkalmazni.

Húsvétra ígérték

Orbán Viktor még a februári évértékelő beszédében lengette be, hogy húsvéti nagytakarítás címszóval leszámolnak azokkal, akik szerintük külföldi érdekeket szolgálnak. A miniszterelnök és a kormányzati kommunikáció azokat a civil szervezeteket és szerkesztőségeket vádolta meg ezzel, amik függetlenek a Fidesztől és pályáztak a USAID forrásaira. „Sürgősen megteremtjük az alkotmányos és jogi feltételeit annak, hogy ne kelljen tétlenül néznünk, amint álcivil közéleti szervezetek a szemünk láttára szolgálják ki a külföldi érdekeket, és szerveznek politikai akciókat” - mondta akkor.

A most benyújtott törvénytervezet egybecseng ezzel, ugyanis ellenőrzésük alá vonnak minden olyan tevékenységet, ami „a demokratikus vita, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására” irányul, befolyásolhatja a választói akaratot, illetve befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére

Az amerikai választások után úgy érezték, végre eljött a leszámolás ideje. Miután Donald Trump külügyminisztere hivatalba lépve leállította az 1961 óta futó USAID segélyezési programot, a magyar miniszterelnök félinformációkra hivatkozva „sötét összeesküvést” kiáltott, és egy külön kormánybiztost küldött Washingtonba, hogy 10 évre visszamenőleg átnézze azokat a pályázati dokumentumokat, amik alapján magyar szereplők kaptak támogatásokat. László András munkájáról azóta sem lehetett hallani, csak a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke dobálózott teljesen megalapozatlan vádakkal, amiket kérdésünkre nem akart bizonyítékokkal alátámasztani.

Orbán tehát februárban a pénzcsapok elzárását, a birodalom budapesti lerakatának felszámolását ígérte húsvétig, amire a poloskázós beszédében március 15-én rá is erősített: „Jön a húsvéti nagytakarítás. Átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget.” Azonban az ünnep lényegi intézkedés nélkül telt el. Bár Kocsis Máté frakcióvezetőnek voltak ötletei arra, hogyan figyelnék meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal által listázott szervezetek pénzmozgásait, de úgy tűnt a Fidesz megelégedett azzal, hogy a Pride betiltásával sikerült megosztania az ellenzéket.

Nem vette a kormány a nevére

Aztán Orbán Viktor a május 6-án tartott ráckevei fórumán említette meg, hogy másnap „a kormány megvitatja azt a képviselői indítványt, amelyet azért nyújtanak be a képviselőtársaink, hogy a külföldről finanszírozott, magukat civilnek mondó szervezeteket is ellenőrzés alá vonjuk. Egy átláthatósági törvény van készülődő félben.” Azt mondta, ezzel akarják lehetetlenné tenni a USAID-rendszer magyarországi leképződését.

Más kérdés, hogy a benyújtás előtt a kormány miért tárgyal önálló képviselői indítványokat. 2010 óta gyakran előfordult, hogy képviselői indítványokkal kerülték meg a jogot, hiszen ha egy törvénytervezet nem kormányjavaslatként megy a parlament elé, akkor nem kell előzetesen egyeztetni, sem hatástanulmányt készíteni. Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, hogy bár a kormányülésen tárgyaltak a tervezetről, de „a javaslat gazdája és előterjesztője a frakció”, pedig 2024 nyarán Orbán Viktor kormányhatározatban utasította arra az igazságügyi minisztert, hogy dolgozza ki a „háborús propaganda” elleni jogszabályokat.

A kormány előre meghatározta, a sajtónak nyilvánosságra kell hoznia a külföldről érkezett támogatásait. És amennyiben megállapítják, hogy „a támogatás a háborús propagandát szolgálja, úgy a forrásokat Magyarország visszautalja a küldő szervezet számára”. Kérdésünkre az Igazságügyi Minisztérium megerősítette, hogy dolgoznak a jogszabály előkészítésén, a tervezet mégis a frakciónál kötött ki. Ebből lett Halász János önálló javaslata.