Így lett földbe állás a repülőrajtból

Az előzetes becsléshez képest nem változtatott a Központi Statisztikai Hivatal az adatokon, vagyis az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal, előző év azonos időszakához képest pedig 0,4 százalékkal esett vissza a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint. A KSH friss közlése szerint a magyar gazdaságon belül bár több területen is csökkent a teljesítmény, a legnagyobb probléma a beruházásoknál és az akkugyáraknál lehetett. Előbbi 10,1 százalékkal esett vissza előző évhez képest, az akkugyárak teljesítménye pedig a feldolgozóiparon belül „a legnagyobb mértékben” járult hozzá a GDP csökkenéséhez a KSH szerint.

A GDP termelési oldalát nézve

• az ipar teljesítménye 3,9, ezen belül a feldolgozóiparé 4,6 százalékkal esett vissza,
• az építőipar 5,1,
• a mezőgazdaság 0,7 százalékos csökkenése fogta vissza a GDP-t,
• a szolgáltatások területén 1,1,
• a kereskedelem pedig 2,1 százalékkal növekedett, ami ellensúlyozta a többi ágazat csökkenését.

A GDP felhasználási oldalán

• a háztartások fogyasztása 2,2 százalékkal bővült az első negyedévben,
• ezzel szemben a beruházások 10,1 százalékkal estek vissza, amin belül az építőipari, valamint a gép- és berendezésberuházások is egyaránt csökkentek,
• a kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 6,6 százalékkal esett vissza, míg a közösségi fogyasztásé 7,3 százalékkal lett nagyobb.
• Az export volumene 0,4 százalékkal mérséklődött, míg az importé 0,1 százalékkal magasabb lett.
• A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 5, importja 2,7 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.

Az Ersta makrogazdasági elemzője, Nagy János szerint a második negyedév sem kecsegtet nagy fordulattal. „A második negyedév az eddig megismert bizalmi indexek és magas frekvenciás adatok alapján leginkább az elmúlt közel három év stagnálás közeli állapotát vetítik előre”, írta kommentárjában. Egyszeri hatásoknak köszönhetően azonban némi esély mutatkozik a negyedéves alapú javulásra.

Ráadásul gondot jelent a vámháború okozta bizonytalanság is, ami az április-júniusi időszakot mindenképp felöleli, de könnyen lehet, hogy az év második felére is rányomja a bélyegét. „Az év végére jelentős növekedési tényezőként tekintünk a nagyberuházásokra (BMW, CATL), melyek termőre fordulásának időpontja folyamatosan kitolódik a sajtóinformációk szerint. Ennek eredményeként a jelenlegi 0,8 százalékos 2025. évi növekedési előrejelzésünket jobbára lefelé mutató kockázatok övezik”, véli a szakértő.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője is hasonló véleményen van a kilátásokat illetően. Szerinte a magyar gazdaság legfontosabb gátja továbbra is lanyha üzleti és fogyasztói bizalom. „A kiszámíthatatlan külső helyzet fékezi a beruházási aktivitást, a lassan romló munkaerőpiac és a magasan ragadó infláció pedig a megtakarításokat ösztönzi és nem a fogyasztást. A kormányzati beavatkozások pedig egyelőre hatástalanok az üzleti és fogyasztói bizalom élénkítésében, sőt talán inkább nevezhetőek kontraproduktívnak, hiszen további bizonytalanságot keltenek”, írja a szakember. Úgy véli, nem a gyors helyreállás irányába mutat a lassuló reálbérnövekedés, ahogy nem lehet fordulatra számítani a külső kereslet esetében sem.

Mindezek fényében az ING Bank idén 1 százalék körüli GDP-növekedéssel kalkulál csupán, amely előrejelzést negatív kockázatok övezik. A fogyasztás lassú élénkülése vezérli majd ezt a növekedést, ám annak mértéke a korábban vártnál gyengébb lehet. Ezt ellensúlyozza a korábban vártnál némileg kevésbé negatív nettó export.

„Az elkövetkező két évben 3 százalék körüli gazdasági növekedésre lehet számítani, amelyben már a javuló export és növekvő beruházások is közre játszhatnak, kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezetet biztosítva. Hosszabb távon azonban a tőkeállomány három éven át tartó csökkenése és a demográfiai helyzet romlása egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy Magyarország komolyabb egyensúlyvesztés nélkül képes legyen tartósan 3 százalék felett növekedést produkálni”, zárja kommentárját Virovácz.