A tehetséggondozóként indult, mára a NER elitképzőjévé, „fideszes káderképzővé” avanzsált MCC-nek, a Mathias Corvinus Collegium Alapítványnak 2020 óta gyakorlatilag már garantáltan nincsenek anyagi gondjai. A kormány ekkor adta át ugyanis az alapítványnak a Mol és a Richter 10-10 százalékos részvénycsomagját, amivel egy csapásra megoldotta a kormányközeli szervezet finanszírozását.

Hogy anyagi kihívásokkal nem kell szembesülnie a cégnek, az az éves beszámolójukból is kiderült. A 3,8 milliárd forintos értékesítésből származó árbevétel mellett 1,7 milliárd forint egyéb bevételt is elkönyveltek, mindkét bevételi forrás többszöröse az előző évinek. Értékesítésből 23-szor, egyéb bevételként 8-szor több folyt be az alapítvány kasszájába. Ez azonban még így is eltörpül a pénzügyi bevételek mellett, ami 40 milliárd forintot tett ki 2024-ben az előző évi 50 milliárd után. Idén sem lehet panaszuk, a tőzsdei cégek közlései alapján idén 31 milliárd forint osztalékot kap az MCC.

Ennek nagy része a részesedésekből befolyt osztalék (28 milliárd forint), kisebb része pedig a befektetett pénzügyi eszközökből származó kamat vagy árfolyamnyereség, illetve egyéb kamat (összesen 11,6 milliárd forint). Az MCC-nek ugyanis nemcsak részesedései vannak más társaságokban (például a Libriben), de jókora mennyiségű állampapírral is rendelkezik. Tavaly ennek állománya kicsivel több mint 60 milliárd forint volt, a szervezet főként rövid lejáratú papírokat forgat, lejárt 88 milliárd forint értékben, 93 milliárd értékben pedig vásárolt. (Azért nem adja ki a kettő egyenlege a 60 milliárd forintos év végi állományt, mert a tavaly vásároltak között több olyan is volt, ami még év közben is lejárt, ezért szerepel a 88 milliárdos állományban is.)

Mindezek mellett pedig tavaly év végén még 60 milliárd forint pihent az MCC bankszámláján, pontosabban ennek zöme egy betéti számlán.

11 milliárd csak a dolgozókra

A hálózat fenntartása rendkívül költséges, olyannyira, hogy ha nem lennének a részvényekből és a befektetett pénzügy eszközök révén szerzett bevételek, masszívan veszteséges lenne az MCC tevékenysége. Üzemi szinten (vagyis ezek nélkül a pénzügyi bevételek nélkül) 29 milliárd forintos a veszteség. Az osztalékok viszont jöttek és jönnek is, így 11,4 milliárd forintos nyereséget tudtak kimutatni, igaz, az előző év jobb volt, akkor majdnem 25 milliárd forint volt a profit.

Anyagjellegű ráfordításként 13 milliárdot számoltak el, a dolgozókkal összefüggésben pedig 11,3 milliárdot a korábbi 9,2 milliárd után. Tavaly 721 volt az átlagos dolgozói létszám, ez a bérköltséggel együtt azt jelenti, hogy az alapítványnál az átlagos havi bruttó bér 910 ezer forint volt.

Megállíthatatlan terjeszkedés

Az MCC tavaly is folytatta a terjeszkedését, évek óta sorra nyitja a központjait a vidéki városokban és a határon túl. A brüsszeli irodájuk 2022 végén indult, hogy „alternatívát” kínáljon Európa „polarizált kultúrtájának”, az intézmény viszont az EU figyelmét is felkeltette. Tavaly megvették az Inforádió 75 százalékát, az övék lett a Mandiner is, a Libri könyvkiadót pedig még régebben szerezték meg. De van Női Közéleti Vezetőképzőjük is.

Tavalyi említésre méltó szerzeményük még szintén Brüsszelhez kapcsolódik. Többségi tulajdont szereztek ugyanis a 2021-ben létrehozott European Conservative Nonprofit Kft.-ben, amit még Lánczi András és Alvio Mario Fantini hozott létre. A cég a The European Conservative nevű, angol nyelvű, jobboldali brüsszeli hírportál kiadója, amely a Szabad Európa korábbi cikke szerint három év alatt 1,6 milliárd forintot kapott a Batthyány Lajos Alapítványtól, amelyen keresztül jelentős közpénzek vándorolnak akár Fidesz-közeli álcivil szervezetekhez is.

A támogatásért cserébe az volt az ígéret, hogy a European Conservative „meghatározó európai hírportál” lesz, és segít európai konzervatív közösségeket létrehozni.