Az Európai Unió főtanácsnoka szerint Magyarország megsértette az uniós jogot a melegellenes törvénnyel

Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Tamara Ćapeta szerint Magyarország megsértette az uniós jogot azzal, hogy törvényi módosításokkal korlátozta vagy megtiltotta az LMBTI-tartalmakhoz való hozzáférést a kiskorúak védelmére hivatkozva.

A Bizottság azt kéri az Európai Unió Bíróságától, hogy állapítsa meg: Magyarország kötelezettségszegést követett el a 2021. évi LXXIX. törvény és más kapcsolódó jogszabályok miatt, amelyek tiltják vagy szigorúan korlátozzák azokat a tartalmakat, amelyek „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” jelenítik meg vagy népszerűsítik. Magyarország szerint ezek az intézkedések a kiskorúak védelmét szolgálják, ám a Bizottság álláspontja szerint több szinten is sértik az uniós jogot

Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Tamara Ćapeta csütörtökön tette közzé indítványát, ami szerint Magyarország három fő területen sértette meg az uniós jogot:

• Belső piaci szabadságok és adatvédelem: A módosítások sértik a szolgáltatásnyújtás szabadságát, az elektronikus kereskedelemről, a szolgáltatásokról és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelveket, valamint az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR).
• Alapvető jogok: A szabályozás ellentétes több, a Charta által védett alapvető joggal, mint például a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a magán- és családi élet tiszteletben tartása, a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint az emberi méltósághoz való jog.
• Uniós alapértékek: A főtanácsnok azt is javasolja, hogy a Bíróság állapítsa meg az Európai Unió alapvető értékeit meghatározó EUSZ 2. cikk különálló megsértését is, mivel Magyarország az LMBTI-személyek egyenlőségét kérdőjelezi meg, ami túlmutat az értelmezési különbségeken, és már az alapvető uniós értékek tagadását jelenti

A főtanácsnok hangsúlyozza, hogy Magyarország nem mutatott be bizonyítékot arra, hogy az LMBTI-személyek hétköznapi életét bemutató tartalmak károsak lennének a kiskorúak fejlődésére. A szabályozás szerinte nem korlátozódik a pornográf tartalmak elleni védelemre, amelyet már korábban is tiltott a magyar jog, hanem szélesebb körben tiltja az LMBTI-személyek láthatóságát. Ez pedig azon az értékítéleten alapul, hogy a homoszexuális és nem ciszgender személyek élete nem azonos értékű vagy státuszú, mint a heteroszexuális és ciszgender személyeké.

A főtanácsnok kiemeli, hogy az uniós értékek – különösen az egyenlőség, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete – nem lehetnek vita tárgyai. Ha egy tagállam tagadja e jogok által konkretizált értékeket, az már az EUSZ 2. cikk megsértését jelenti.

A főtanácsnokra reagálva az Amnesty International azt írta, „a folyamatban lévő eljárás ellenére a kormány márciusban a propagandatörvény alkalmazását kiterjesztette, ezzel jogellenesen korlátozva a békés gyülekezés jogát is, ezért az Európai Unió Bírósága döntése ebben a kérdésben is kiemelt fontosságú lehet. Ugyanakkor a döntésig is kötelessége a magyar hatóságoknak biztosítani, hogy mindenki – köztük az LMBTQI közösség tagjai is – szabadon és biztonságban, megfélemlítés és zaklatás nélkül fejezhessék ki a véleményüket”.