A Honvédelmi és Rendészeti bizottság megállapította, hogy Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnök nem teljesítette a honvédelmi miniszer utasítását, nem képviselte a közismert magyar álláspontot az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban – mondta a zárt ülés után Kósa Lajos fideszes bizottsági elnök.

Ami is a „béke, tűzszünet, azonnali béketárgyalás a konfliktus lezárása érdekében” – foglalta össze gyorsan Kósa.

A bizottság tagjai betekintettek az Európai Katonai Bizottság, illetve a NATO-vezérkari főnökök értekezletről készült tájékoztatókba, ez után vonták le ezt a következtetést.

Kósa szerint ezek alátámasztották azt, amiről a honvédelmi miniszter beszélt a legutóbbi ülésen. A fideszes politikus szerint kiderült az is, hogy „Ruszin-Szendi Romulusz a hivatalos jelentéseket meghamisította, vagyis nem írt bele olyat, ami elhangzott az ülésen, más tényeket pedig úgy írt be, hogy azokat nem képviselte az ülésen.”

Ezzel kapcsolatban vizsgálat folyik, a bizottság nem tett jogi megállapítást.

Kósa után Barthel-Rúzsa Zsolt, a katonai nemzetbiztonság irányításáért felelős államtitkár arról beszélt, a bizottság hanganyagokat is meghallgatott, amin Ruszin-Szendi kimondta, hogy Slava Ukraini.

Az államtitkár szerint „Ruszin-Szendi Romulusz tudatosan és előre megfontoltan kockára tette az emberek biztonságát, cserben hagyta a bajtársakat és Magyarországot.”

A sajtó előtt a hangfelvételt nem játszották le, ahogy az iratokat sem mutatták be, mivel azok titkosak.

Kérdésre válaszolva Kósa Lajos arról beszélt, nemcsak a Slava Ukraini volt a kifogásolható mondat, hanem más is, de erről nem tudnak nyilatkozni. Hangfelvétel csak a NATO-vezérkari főnökök értekezletén készült, az Európai Katonai Bizottság üléséről csak írásos beszámoló van.

Arra a kérdésre, hogy ezt miért nem vizsgálták eddig, az államtitkár azt mondta, Ruszin-Szendit az alkalmatlanság mellett ezért mentették fel.

Kósa azzal érvelt, hosszú az eljárásrend, amíg a NATO-tól ki lehet kérni a hangfelvételt és a jegyzőkönyvet.

A 444 azt kérdezte, hogyha Ruszin-Szendit részben ezért távolították el, akkor miért csak most folyik a vizsgálat, illetve hogyan fordulhat elő, hogy két évvel az eltávolítása után derül ki, hogy nem a kormány álláspontját képviselte. Arra is kíváncsiak voltunk, mivel tette kockára az emberek biztonságát, és ha valóban kockára tette, ezt hogyhogy nem vizsgálták annak idején.

Barthel-Rúzsa Zsolt ezekre a kérdésekre annyit mondott, Ruszin-Szendi 2022 szeptemberében kapott utasítást a minisztertől arról, hogy csak a kötött mandátuma szerint járhat el. (Kósa korábban azt említette, ez írásos utasítás volt.)

„Volt erre nézve gyanú természetesen, mi a mandátumot ismertük, és azt az úti jelentést, amit Ruszin-Szendi Romulusz leadott a vezérkari főnöki ülésről. Ezek alapján nem volt eltérés. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy ilyet tett, hiszen erről a sajtónak is nyilatkozott, akkor derült ki egy vizsgálat, ami kiderítette ezeket a tényeket.”

Próbáltuk megkérdezni az államtitkárt, hogyha 22-ben már volt egy gyanú, miért nem ellenőrizték a vezérkari főnököt, de Kósa Lajos elvette a szót, az államtitkár pedig a sajtótájékoztató végén sem válaszolt ugyanerre a kérdésre.

Ruszin-Szendi Romuluszt a Honvédelmi Minisztériumban tartott zárt ülésre nem hívták meg, amit a volt vezérkari főnök többször kifogásolt.

A bizottsági ülés előtt egy videóüzenetben nevezte koncepciósnak az eljárást, a bizottsági üléssel egy időben tartott sajtótájékoztatón pedig arról beszélt, a testületnek el tudná mondani az igazságot, nyilvánosan azért nem tudja magát megvédeni, mert a minősített információk miatt sok mindent nem mondhat el.

„De ha a zárt ülésen elmondanám, hogy milyen mandátumokat kaptam, valóban milyen felhatalmazással, ki küldött és hova, és mit kellett képviselnem, akkor lehet, hogy egy bálvány ledőlne.”

Ennél több részletet ő sem közölt.

Ruszin-Szendi szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel politikai színjátékot játszatnak, ő pedig „kellően butus ahhoz, hogy ezt végre is hajtsa”.

Nem tud arról, hogy eljárás folyna ellene, de bízik benne, hogy lesz ilyen, mert akkor kiderülhet, hogy neki van igaza. Magyar Péter is kiállt a volt vezérkari főnök mellett, szerinte semmilyen bizonyíték nincs Ruszin-Szendi ellen.

A Tiszát ért kémvádakról és a Ruszin-Szendiről megfogalmazott korábbi állításokról is kérdeztük Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtisztet, aki arról beszélt, elég komikus belelátni a Slava Ukraini kijelentésbe, hogy ezzel ukrán érdekeket szolgált volna. Felvetésünkre, hogy a kormányzati narratíva szerint nem a kormányzati álláspontot képviselte, holott ez kötelessége lett volna, Buda azt mondta, „addig ne hozzanak nyilvánosságra ilyen kritikákat, amíg nem látjuk azt a szöveget, amit látnunk kéne.”

Buda leszögezte, amennyiben a vezérkari főnök olyan politikát folytat, amely aláássa a kormányzat hivatalos politikáját - legyen az számomra bármennyire is ellenszenves -, az kétségkívül jogszabályellenes.

„Azonban a kérdés továbbra is az, hogy ő a fent említett kényszerű kommunikációs lavírozáson túl tudott-e ilyenfajta politikát vinni egy tanácskozáson, hiszen tisztában volt vele, hogy annak leirata a saját minisztere által bármikor bekérhető, és ígérhetett-e olyasmit, amit a Honvédelmi Minisztérium tudta nélkül végre is hajthatott volna. Szerintem egy vezérkari főnöknek erre nem igazán van lehetősége, már csak azért sem, mert a katonai elhárítás ellenőrző szerepe ez esetben is adottnak tekinthető” – mondta Buda Péter a szerda este megjelent interjúban.