Eddig ismeretlen rekreációs dizájnerdrogok és új, erős opioidok hatalmas szállítmányai fenyegetik Európát, miközben a kokain- és kannabiszcsempészet is súlyosbodik – derül ki az Európai Unió Kábítószer-ügynökségének csütörtökön közzétett éves jelentéséből.

A jelentés az EU 27 tagállamából, valamint Norvégiából és Törökországból gyűjtött adatokat, készítői pedig az eredmények alapján egy jobb monitoring- és riasztási rendszer kidolgozását javasolták a kábítószerrel összefüggő bűnözés és közegészségügyi kockázatok kezelése érdekében - írja a Reuters.

A jelentés alapján az elmúlt időszakban egyre szélesebb körben terjednek a szintetikus katinonok, amik kémiailag a leginkább egy Afrikában és az Arab-félszigeten széles körben fogyasztott khat nevű növény hatóanyagára hasonlítanak. E jelentés emellett az új szintetikus opioidok terjedésére is figyelmeztetett, különösen a nitazénekre, amik „súlyos mérgezési” kockázatot jelentenek. A nitazének akár nagyságrendekkel erősebbek lehetnek, mint a heroin – sőt még a fentanilnál is –, és az amerikai és brit hatóságok szerint hozzájárultak a túladagolásos halálesetek számának növekedéséhez.

A szintetikus szerek mellett továbbra is a kannabisz maradt a leggyakrabban fogyasztott illegális szer Európában, azonban az egyre erősebb hatóanyagú termékek tovább nehezítik az egészségügyi kockázatok felmérését. A jelentés szerint ugyanis az átlagos THC-tartalom a kannabiszgyantában az elmúlt évtizedben megduplázódott.

2024-ben a hatóságok 18 új félszintetikus kannabinoid fajtát azonosítottak, például a hexahidrokannabinolt (HHC), ami sok országban legálisan árusítható, mivel molekulái gyakran még nincsenek betiltva.

A kokainhasználat szintén növekvő tendenciát mutat, amit az is bizonyít, hogy 2023-ban rekordmennyiségű, 419 tonnányit foglaltak le belőle a hatóságok. A jelentés szerint Belgium, Spanyolország és Hollandia kikötői továbbra is kulcsszerepet játszanak a kábítószerek bejutásában az EU területére.

Magyarországon Orbán Viktor még a februári évértékelőjében mondta azt, hogy baj van, mert az olcsó, mérgező kotyvalékok, szintetikus szerek elárasztották az országot. Csakhogy ez nem új probléma, a dizájnerdrogok már a 2010-es évek elején berobbantak az országba, és letarolták az ország szegényebb vidékét. A Magyar Toxikológiai Társaság már 2016-ban arra figyelmeztetett, hogy a dizájnerdrogok nem attól fognak eltűnni, hogy az újabb anyagokat tiltólistára teszik, hanem attól, ha a lakosságot lenevelik a fogyasztásukról. Az elmúlt években a kormány azonban szinte nem is foglalkozott a problémával, mivel 2020-tól az országnak nem is volt hatályos drogpolitikája, miután lejárt a 2013-ban elfogadott nemzeti drogellenes stratégiánk.

A kormány mostani megoldása végül Horváth László kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztosnak való kinevezése lett, aki azóta szinte a fél országot fertőzött területként jelölte meg, zéró toleranciát hirdetett, majd beleszállt a Kutyapárt 420 tüntetésébe és Pogány Indulóba.