• Az állampolgárság felfüggesztését nem engedte el a Fidesz, a következő pár hónap ettől lehet hangos.
• A keretek túl tágak, a miniszter döntésén múlik, ki sérti a szuverenitást, a játszmába bevonhatják a Nemzeti Információs Központot is.
• Egy biztonságpolitikai szakértő szerint a szolgálatok akármit nem írnak majd le, hiszen azért 5-10 év múlva, adott esetben a katonai ügyészségen is vállalni kell a felelősséget.
• Azt már ma is egészen szürreális kideríteni, hogy valaki miért került a titkosszolgálatok célkeresztjébe.

A független sajtó és a kritikus civilek torkára lépését őszre halasztotta a Fidesz, az állampolgárság felfüggesztésével viszont már nyártól harcolhatnak a „szuverenitás megvédéséért” - vagyis rendezhetnek hatalmas politikai cirkuszt.

Az ezt megalapozó törvényt szerdán fogadta el a kormánytöbbség, a Fidesz kommunikációs igazgatója, Menczer Tamás rögtön meg is nevezte a célcsoportot:

„Aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent, annak kívül tágasabb. Jobb, ha Sorosék is megtanulják: új idők járnak.”

Van, aki szerint az állampolgárság politikai alapú felfüggesztése nem új időket idéz, hanem konkrétan a 40-es éveket, más szerint kérdés, mit szól majd Donald Trump, ha nekiállnak egy amerikait vegzálni, még ha történetesen Sorosról is lenne szó.

Majd a miniszter megmondja

Azt, hogy ki és mi alapján jelent veszélyt a köz- vagy nemzetbiztonságra, a kijelölt miniszter (gyaníthatóan Rogán Antal) dönti majd el.

A kritérium ebben a játszmában annyi, hogy az illető „idegen hatalom vagy szervezet képviseletében, megbízásából vagy érdekében Magyarország szuverenitását, alkotmányos rendjét vagy nemzetbiztonságát sértő tevékenységet végezzen.”

A szuverenitást pedig minden sértheti, ami nem egyezik a kormány álláspontjával, például az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.

Halász János eredeti javaslatát a Törvényalkotási Bizottság próbálta szalonképessé tenni, például több helyen beleírták, hogy a miniszteri döntésnek arányosnak kell lennie, az érintettet akkor is tájékoztatni kell, ha megindul vagy megszűnik ellene az eljárás (kivéve persze, ha ez a jelzés nemzet- vagy közbiztonságot veszélyeztet), a felfüggesztést pedig részletesebben kell indokolni.

Az eredeti javaslat szerint a miniszter csak a Nemzeti Információs Központ véleményét kérhette volna ki, a bizottsági módosítás után viszont már a rendőrséghez is fordulhat a felfüggesztést megalapozó okokkal és az azt alátámasztó tényekkel kapcsolatban.

Bevetésen a titkosszolgálat

A Nemzeti Információs Központ (NIK), amelyhez a miniszter fordulhat, egy titkosszolgálati csúcsszerv, amely nemcsak a nyílt forrásokból elérhető információkat kutatja és elemzi, de a kormányzati döntéshozatal támogatása érdekében közvetíti a döntéshozói információs igényeket az együttműködő szervek számára (beleértve a titkosszolgálatokat is), a beérkező információkat pedig összegzik.

Elsőre azt lehetett gyanítani, hogy a titkosszolgálatokat már a kettős állampolgárság kiderítésére is használnák, de a bizottsági módosító alapján inkább megkérdezik magát az érintettet, ha nem biztosak benne. A törvény szerint ahol csak feltételezésről van szó, de nincs hiteles adat, ott az érintettnek nyilatkoznia kell a feltételezett állampolgárság fennállásáról, és köteles hiteles okirattal igazolni, hogy nincs ilyenje. Ilyen igazolás hiányában úgy veszik, hogy van. Ennek a gyakorlati kivitelezése azért érdekes lehet.

Egy névtelenséget kérő biztonságpolitikai szakértő szerint a szolgálatoknak eddig is „ujjgyakorlat” volt megállapítani valakiről, hogy van-e kettős állampolgársága, ha az illető nemzetbiztonsági szempontból képbe került. Ezeket akár nyílt forrásból – vagyis nyilvános információkból – is ki lehet deríteni.

Az új elem a törvényben annyi, hogy nevesítették a NIK-et, mint amitől a miniszter véleményt kérhet.