A kormány szétszedi az Akadémiától elvett kutatóhálózatot: keddi hírek szerint a HUN-REN-ről leválasztják a négy „legrenitensebb”, bölcsész- és társadalomtudományi kutatóintézetet, ahol a politikai átalakításokkal szemben a legnagyobb az ellenállás. Ezeket az intézeteket egészen közeli, augusztus elsejei határidővel a már amúgy is kivéreztetett ELTE-re vinnék át.

Az átvételt formálisan az eleve rossz anyagi helyzetű, éppen vezetőváltás alatt lévő ELTE kezdeményezi, és a HUN-REN is jelezte már, hogy erről egyeztetnek. Több forrásból megerősített információink szerint azonban a valódi döntés kormányszinten született meg. Azt csak a forma kedvéért mutatják be alulról jövő kezdeményezésként - ahhoz hasonlóan, ahogy a modellváltó egyetemeket is arra kényszerítették, hogy pro forma maguk nyújtsák be az alapítványosítás iránti igényüket, ami aztán a nemzetközi programokból való kizárásukat eredményezte.

Csak színjáték az alulról jövő kezdeményezés

Korábban a kormány és a velük együttműködő, Gulyás Balázs HUN-REN-elnök által irányított kutatóhálózati vezetés is több alkalommal megígérte, hogy a magyar tudomány legfontosabb intézményhálózatának számító kutatóhálózatot egyben tartják, és ugyancsak azt kommunikálták, hogy az egyre erősebb centralizáció ellenére az intézetek autonómiája nem sérül, nem a fejük felett döntenek majd a sorsukról.

Ehhez képest az érintett kutatóintézetek főigazgatói a hétvégén kaptak egy emailt Gulyás Balázstól, a HUN-REN kormány által kinevezett elnökétől azzal, hogy beszélniük kell.

Másnap az is kiderült, hogy miért: Gulyás ekkor közölte a négy intézet (Bölcsészettudományi, Társadalomtudományi, Nyelvtudományi és a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) vezetőjével, hogy az intézeteik kikerülnének a kutatóhálózatból, és azokat az ELTE venné át.

Az is világossá vált, hogy ez nem Gulyás saját kezdeményezése. A HUN-REN elnöke nem is csinált titkot belőle, hogy valójában a kormány kéréséről van szó, és arra utalt, hogy kényszerhelyzetben van: szeretné megkapni az erre az évre beígért, 18 milliárd forintos bérfejlesztési keretet, az ELTE pedig még mindig a kisebbik rossz, és arról próbálta meggyőzni az intézeti főigazgatókat, hogy az ELTE-nek való átadással lehet az intézeteiket megmenteni.

Az Akadémia is akcióba lépett, kamu indokkal pattintják le őket

Úgy tudjuk, a hírek hatására hétfőn Freund Tamás MTA-elnök is megkereste Gulyás Balázst, hogy az Akadémia eredeti missziójának megfelelő két intézményt, a Bölcsészettudományi Kutatóközpontot és a Nyelvtudományi Kutatóközpontot akkor már inkább a Magyar Tudományos Akadémia venné vissza.

Ez a kutatók többségének régi vágya: emlékezetes, hogy a kutatóhálózatot 2019-ben az akadémiai közösség ellenében, tüntetések és nemzetközi tiltakozás dacára választották le a Magyar Tudományos Akadémiáról. Freund Tamás MTA-elnök a megválasztása előtt azt ígérte, megpróbálja visszahozni az intézményeket a Magyar Tudományos Akadémiára - Orbán Viktor azonban nem is fogadta az akadémiai elnököt, tavaly év végén pedig a kormány megint új átalakításba fogott.

Most, hogy a HUN-REN-ről az eddigi ígéretekkel szembemenve úgyis leválasztanának több intézetet, az akadémiai vezetés kettőt közülük megpróbált visszaszerezni - Gulyás azonban az Akadémia elnökének azt állította, hogy a kutatóintézeti főigazgatók ezt nem akarják.

Információink szerint valójában erről meg sem kérdezték őket, ahogy arról sem, hogy szeretnék-e, ha kitennék őket a kutatóhálózatból. Lényegében kész tények elé voltak állítva, miközben az ELTE-re való átkerülés rengeteg bizonytalansággal jár, és azzal fenyeget, hogy középtávon elsorvaszthatják a bölcsész- és a társadalomtudományi kutatóintézeteket.

Támadássorozat a humán tudományok ellen