Bár az Irán elleni izraeli támadás hirtelen minden mást háttérbe szorított, a múlt hétvégén véget ért GLOBSEC biztonságpolitikai fórum fő témája Európa helyzete volt az új geopolitikai valóságban. A prágai konferencia mottója is így szólt: „Uralni a káoszt: ideje Európának nagyobb szerepet vállalni.” Ennek megfelelően a legtöbb panelbeszélgetés témája a NATO lehetséges jövője, az európai haderőfejlesztés kérdései, és persze az ukrajnai háború volt.

Ezekből a beszélgetésekből több új narratíva is kirajzolódott, melyek elsősorban az utóbbi hónapok fejleményei nyomán beállt geopolitikai helyzetre reagáltak, mindenekelőtt Amerika hátrébb lépésére vagy akár teljes kivonulására, illetve az európai NATO-tagállamok védelmi kiadásainak növelésére, de a legfontosabb üzenete az volt, amit egy litván diplomata, Rolandas Kačinskas fogalmazott meg a legtalálóbban:

Ukrajnát már nem egyszerűen rászoruló országként látják. Mára egyértelművé vált, hogy Ukrajna harctéri tapasztalata és technológiai fejlettsége – különösen a drónok terén – nélkül elképzelhetetlen egy erős Európa

– vont mérleget a jelenlegi prágai litván nagykövet.

A GLOBSEC 2025-ön elhangzott felszólalásokból valóban egy új szemlélet körvonalazódott: Ukrajna többé nemcsak a támogatások címzettje, hanem Európa védelmi és technológiai megerősödésének motorja, a korábbi paternalista hozzáállást pedig mostanra egyre inkább partnerségi szemlélet váltja fel.

A frontvonalról jön a tudás

Miközben Orbán Viktor folyamatosan arról igyekszik meggyőzni a közvéleményt, hogy „ezt a háborút Európa elvesztette”, illetve hogy „az EU életben akarja tartani Ukrajnát”, ám ezzel „összedönti az európai gazdaságot, ezért ennek nem szabad megtörténnie”, addig már Petr Pavel cseh államfő is arról szónokolt a nyitóbeszédében, hogy az európai befektetőknek Ukrajnát nemcsak veszélyforrásnak kell tekinteni, hanem lehetőségnek.