Miközben az iráni állami média is megerősítette a tűzszüneti megállapodást, Irán több hullámban ballisztikus rakétákat indított Izrael ellen. Az egyik rakéta egy hétemeletes épületbe csapódott Izrael déli részén, Beér-Seván. A mentők első jelentései szerint hárman életüket vesztették, és legkevesebb heten megsebesültek a házat ért találatban.
Az amerikai elnök a megállapodás létrejöttét a Truth Social közösségi oldalán jelentette be washingtoni idő szerint hétfő este. Az elnök bejegyzése szerint a háborúban álló felek teljes egyetértésre jutottak, amelynek értelmében átfogó és teljes tűzszünet lép életbe. Donald Trump közlése alapján washingtoni idő szerint kedd 0 órától lép életbe a tűzszünet, ami két lépésből áll. Először Irán szünteti be a harcot, majd Izrael is lezárja a hadműveletét.
A BBC biztonságpolitikával foglalkozó tudósítója, Frank Gardner röviden elemezte az iráni válaszcsapást. Azt írta, az első pillanatban jelentős eszkalációnak tűnt, hogy Irán a Katarban lévő amerikai Al Udeid légitámaszpontot bombázta, és a helyzet azzal fenyegetett, hogy az öböl-menti arab államokat egy szélesebb körű, régiós konfliktusba sodorja.
Gardner szerint a helyzet még mindig robbanásveszélyes, Katar pedig dühöng, és a támadást szuverenitásának nyílt megsértésének nevezi. Katar korábban elítélte Izrael Irán elleni támadását, és diplomáciai megoldást sürgetett, de a két ország kapcsolata történelmileg is jó, miután közös tengeri gázmezőjük van.
A tudósító szerint ez egyértelműen Irán kiszámított és előre megtervezett válasza volt. Nincs jelentés áldozatokról, és a támadást állítólag előre jelezték (ezt Amerika is megerősítette), ahogy 2020-ban is, mikor a Forradalmi Gárda egyik egységparancsnokának halálát torolták meg.
Hat rakétával támadni ugyan veszélyes, de nem ugyanaz, mint az a hatalmas rakétatámadás és dróncsapás, amelyre Irán valószínűleg még mindig képes - írta Gardner.
„Tehát a cél az volt, hogy Irán megőrizze arcát azáltal, hogy betartja az amerikai rajtaütés megtorlására tett ígéretét, de nem olyan drasztikusan, hogy az katasztrofális megtorlást váltson ki az Egyesült Államok és szövetségesei részéről.”
Most Trumpon a sor, ha úgy dönt, hogy nem reagál, akkor a hétfő este történtek valószínűleg az amerikai-iráni konfliktus csúcspontját jelentik majd.
Azt sem zárja ki, hogy később még újraindulhatnak az amerikai-iráni nukleáris tárgyalások, de Trumpnak lehetnek más tervei is. „Ha úgy dönt, hogy erre válaszolni kell, akkor ez egy nagyon forró nyár lehet a Perzsa-öbölben.”
a
Nincs jogilag megalapozott kerete annak, hogy Amerika a hétvégén iráni nukleáris célpontokat támadott - mondta Emmanuel Macron francia elnök hétfői oslói látogatása alatt.
"Ezeknek a csapásoknak nincsen semmilyen jogi alapjuk, még akkor sem, ha Franciaország egyetért azzal, hogy Irán nem juthat nukleáris fegyverhez."
Macron arról beszélt, hisz a népek szuverenitásában és a területi integritásban, ezért nem gondolja, hogy egy ország vezetőjének leváltásáról a nép helyett külső szereplők dönthetnének.
Hasonló kísérletek a legújabb kori történelemben félresikerültek, és nem nőtt a stabililtás.
A francia elnök arról is beszélt, hogy a teheráni Evin börtön ellen végrehajtott izraeli légicsapásnak "semmi köze a hivatalos kinyilvánított célkitűzéshez, az iráni atomprogram megsemmisítéséhez", és veszélyeztette iráni és külföldi civilek (köztük két francia fogoly) életét.
Az amerikai katonai támaszpontokat célzó iráni támadások után Macron az X-en a diplomáciához való visszatérésre szólított fel, hangsúlyozva: csak tárgyalásos úton lehet véget vetni "a káosz örvényének".
Hozzátette, Franciaország már 2015-ben is aktívan részt vett az iráni nukleáris program közös átfogó akciótervéről szóló tárgyalásokban, és hozzájárult olyan ellenőrzési és biztonsági mechanizmusok beépítéséhez, amelyek a mai napig érvényben vannak. Arról is beszélt, miután az Egyesült Államok 2018-ban kilépett a nukleáris megállapodásból, jelentősen meggyengült az ellenőrzési rendszer, és nehezebb nyomon követni az iráni atomprogramot is.
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter a France 2 televíziónak adott interjújában a katonai akciót veszélyes eszkalációnak nevezte, és önmérsékletre szólította fel valamennyi érintett felet, hogy elkerülhető legyen egy további, ellenőrizhetetlen konfliktus elmélyülése. (MTI)
Izrael az eddigi legkiterjedtebb csapáshullámot hajtotta végre Teheránban - közölte Effie Defrin, az izraeli hadsereg szóvivője.
Arról beszélt, 50 repülőgéppel támadták az iráni katonai állásokat és a biztonsági infrastruktúrát. Arról is beszélt, az izraeli hadsereg fokozza csapásait Irán föld-föld rakétaindítói ellen. Defrin még az iráni válaszcsapás előtt beszélt erről.
(CNN)
Libanon miniszterelnöke épp Katarba tartott repülőn, mikor az iráni támadás miatt lezárták az ország légterét - erősítette meg a BBC-nek egy libanoni tanácsadó. A névtelenséget kérő forrás azt mondta, Nawaf Salam most Bahreinben van.
Az iráni válaszcsapások után arról posztolt Ali Hámenei ajatollah, hogy ők senkit sem támadnak meg, semmiképpen sem fogadják el senki agresszióját és nem vetik alá magukat annak.
Szerinte ez az iráni nép logikája.
(Guardian)
Az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottsága jóváhagyta azt a tervet, hogy függesszék fel az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel - közölte a Tasnim iráni hírügynökség a bizottsági szóvivőjére hivatkozva.
A javaslat szerint mindaddig felfüggesztik a biztonsági kamerák telepítését, az ellenőrzések engedélyezését és a jelentések benyújtását, amíg nem garantált a nukleáris létesítmények biztonsága. A tervezetet a parlament plenáris ülésén is el kell fogadani.
(Guardian)
Több közel-keleti és észak-afrikai ország elítélte, hogy Irán rakétákat lőtt ki a katari amerikai katonai bázisra.
Egyiptom szerint ezzel megsértették a nemzetközi jogot és Katar szuverenitását, valamint veszélyeztették a területi integritását is.
Egyiptom „mély aggodalmát” fejezte ki a gyorsuló és veszélyes eszkaláció miatt a régióban. Ők elutasítják a katonai eszkaláció minden formáját, és tűzszünetre szólítottak fel.
Szaúd-Arábia szerint a támadás megsértette a „jószomszédi viszony alapelveit”, a lépés elfogadhatatlan és igazolhatatlan.
Jordánia is elítélte a Katar elleni agressziót, miközben Iránt testvéri államnak nevezte. Bahrein közölte, támogatja és szolidáris Katarral. Az ománi külügyminisztérium szóvivője is elítélte a regionális eszkalációt, amelyet szerintük Izrael váltott ki. A Palesztin Hatóság elnökének hivatala is azt közölte, az iráni lépés Katar szuverenitását sérti.
Közben Katarban helyreállt a rend.
7,2 százalékot zuhant az amerikai olaj ára hétfőn. Az árak vasárnap kilőttek, miután a piac amiatt aggódott, hogy Irán válaszul a közel-keleti energetikai infrastruktúrára mérhet csapást. Ehelyett a katari amerikai katonai támaszpontot vette célba. A rakétákat a katari légvédelem leszedte.
Most egy hordó olaj 68,51 dollárba kerül. A nyersolaj vasárnap este csaknem 10 dollárral került többe. Április eleje óta ez volt a legnagyobb csökkenés egy napon belül. (CNN)
A hétvégi amerikai támadások óta folyamatos kapcsolatban van iráni tisztviselőkkel Donald Trump elnök közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff - állította két névtelen forrás a CNN-nek.
Állítják, a Trump-kormányzat diplomáciai úton keres megoldást a konfliktusra, de jelentős nehézséget okoz, hogy az iráni tisztviselők nehezen tudnak kapcsolatba lépni a legfőbb iráni vezetővel. Ali Hámenei ajatollah ugyanis a feszültség eszkalálódása után egy rejtekhelyre vonult.
Az amerikai tisztviselők megítélése szerint a 86 éves vezetőnek minden fontos diplomáciai döntést jóvá kell hagynia, de az információk átadása és fogadásával kapcsolatos kommunikáció egyre nehezebbé válik. Emiatt az Egyesült Államok és Irán közötti kommunikáció – akár közvetlenül, akár közvetítőkön keresztül – némileg megakadt a tisztviselők szerint.
Hámenei az amerikai támadások óta nem adott ki egyetlen rögzített üzenetet sem. Az amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy a folyamatos konfliktus miatt bujkál, hogy elkerülje a merényletet.
Trump közben arról beszél, reméli, hogy a hétvégi támadások után Irán visszatér a tárgyalásokhoz, amelyek nagyrészt holtpontra jutottak az izraeli légicsapások előtt. Az iráni nukleáris létesítményeket ért támadás előtt az Egyesült Államok üzenetet küldött arról, hogy a lépések korlátozottak lesznek, és az elnök továbbra is diplomáciai úton oldaná meg a helyzetet.
Szijjártó Péter külügyminiszer az iráni támadás után arról posztolt, Katar stratégiai szövetséges a régióban, szerepet játszottak abban is, hogy három magyar túsz kiszabadult a Hamász fogságából, ezért a magyarok szolidaritásáról biztosította Sultan bin Saad Al Muraikhi külügyminisztert.
Elmondta neki, hogy "Magyarország kiáll Katar szuverenitása mellett és kiállunk a katari emberek békés, nyugodt élethez fűződő joga mellett."
Mindketten azt remélik, hogy a közel-keleti konfliktus mielőbb véget ér, tárgyalások útján. Szijjártó arról is beszámolt, hogy Katarban jelenleg 250 magyar van, közülük 71-en regisztráltak konzuli védelemre. A konzuli ügyeletet a +36 80 36 80 36 számon lehet elérni.
Donald Trump amerikai elnök egyelőre nem reagált arra, hogy Irán a nukleáris létesítményeit ért támadás után bombázni kezdte a katari amerikai katonai bázist.
A Truth Social-ön még csak arról írt, az iráni létesítmények teljesen megsemmisültek, fake news, hogy nem.
Névtelen források után az amerikai védelmi minisztérium is megerősítette, hogy Irán előre szólt a katari légitámadásról.
Amerika szerint "megtorló, de leginkább szimbolikus" válaszcsapásról van szó.
Közben Szaúd-Arábia is elítélte az iráni támadást.
(Guardian)
A Trump-kormány számított Irán megtorlására - közölte a CNN a Fehér Ház egyik tisztviselőjére hivatkozva. Arról beszélt, hogy az elnök nem szeretne további katonai bevatkozást a térségben, de szükség esetén hajlandó fokozni aazt. Trump tárgyal a nemzetbiztonsági tisztviselőkkel, utána változhat az álláspontja.
Az iráni támadások nem értek célt, Katar védelmi minisztériuma korábban közölte, a légvédelmük elfogta az iráni rakétákat.
