A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendkívüli közgyűlése még tavaly decemberben döntött úgy, hogy eladják a kormány által kínált 80 milliárd forintért az értékbecslés szerint 130 milliárdot érő kutatóhálózati ingatlanokat az államnak. A döntés már akkor megosztotta az akadémikusokat. Az Akadémia kedden elnökségi ülést tartott, ahol arról kimondták, ez a tavalyi döntés nem érvényes.
A közgyűlés „a kutatóhálózat egészére vonatkozóan hozta meg azt a döntését, hogy a kutatóhálózat által használt vagyonelemeit a kutatóhálózat tulajdonába adja” – írják, hozzátéve, hogy az új helyzetben új döntésre van szükség. Június közepén derült ki, hogy a kormány a HUN-REN kutatóhálózat négy bölcsész- és társadalomtudományi kutatóintézetét augusztus elsejei határidővel az ELTE-re vinnék át. A kutatóhálózat dolgozói 80-90 százalékos arányban elutasítják az átszervezési javaslatot.
Az MTA elnökségi határozatában erre is hivatkoznak, amikor azt írják: „A bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontok tervezett leválasztása a HUN-REN kutatási hálózat egészéről máris széleskörű tiltakozást váltott ki. Az egységes magyar alapkutatási hálózat megbontása precedenst teremt: nemcsak a kutatóhálózat szétzilálódását, hanem az egész magyar kutatási rendszer megrendülését eredményezheti.” Az MTA elnöksége „hibás döntésnek tartja a kutatóhálózat megbontását”, nem ért egyet azzal sem, hogy a kormány nem közölte mi az átalakítás célja. Azt is közölték, készek átvenni az érintett négy kutatóintézetet.
80 milliárdért eladják a 130 milliárdot érő ingatlanokat. "Egyik kézben pisztoly, a másikban pénz - választhatunk." Az Akadémia egy év haladékot kér az Országgyűléstől.
A humán kutatásokat az eleve alulfinanszírozott ELTE-re szerveznék ki, összeterelve a renitens tudósokat. Úgy tesznek, mintha alulról jönne a kezdeményezés, de Schmidt Mária fújta meg a harci kürtöt.
90 százalék a héten bejelentett kiszervezés ellen szavazott, ma mégis megválhat tőlük a HUN-REN. Délután az utcára mennek a kutatók.