• A Demeter Szilárd vezette Petőfi Kulturális Ügynökség 2075 tavaszáig bérbe adott 27 ezer négyzetméternyi ingatlant az Óbudai-szigeten. A bérlő egy idén januárban bejegyzett cég, amely a szerződés aláírása után egy héttel már be is jelentett székhelyként egy ottani címet.
• Nem találtuk nyomát, hogy a bérbeadást nyilvános tendereztetés előzte volna meg, egy májusi közleményből inkább úgy tűnik, mintha az ügyletet és a tervezett fejlesztést a bérlő kezdeményezte volna. A bérbeadás tényéről is csak ez a közlemény tanúskodik.
• A bérbeadást kérdésünkre Demeter Szilárdék azzal indokolták, hogy a PKÜ által megkapott ingatlanvagyon hasznosításához „sok-sok milliárd forintra volna szükség”, ami neki nincs.
• Közérdekű adatigényléssel kikértük és meg is kaptuk a szerződést. Ebből úgy tűnik, hogy ez a „sok-sok” nagyjából 3,5 milliárd, aminek egy része ráadásul „lelakható”: a bérleti díjat legkorábban jövő januártól kell fizetni, és azt akár 30 százalékkal is csökkenthetik bizonyos beruházások költségei.

„A MultiKulti Zrt. kezdeményezésére fejlesztés indult az Óbudai-sziget területe és épületei egy részének kulturális célú hasznosítására” – így kezdődik az a közlemény, ami idén május 7-én jelent meg a Petőfi Kulturális Ügynökség honlapján. A jól hangzó, nagyívű terveket ismertető sajtóanyagnak csak egyetlen mondatából, az utolsóból derül ki, hogyan is kötődik a projekt az ügynökséghez: „Az Óbudai-sziget projekt keretében a PKÜ összesen 27 024 m² területet ad bérbe hosszú távra a MultiKulti Zrt.-nek, eredményeként több, jelenleg használaton kívüli ipari műemlék épületet keltenek életre, újítanak fel, illetve látnak el új funkciókkal.”

Mindez jól szimbolizálja, mennyire nem verte nagy dobra a Demeter Szilárd által vezetett, kulturális ügynökségnek hívott, de mostanra kisebb cégbirodalommá nőtt szervezet, hogy egy április 10-én aláírt szerződéssel 2075. április 9-ig bérbe adta a Hajógyári-, azaz Óbudai-szigeten lévő ingatlanvagyonának nagyjából tizedét. Méghozzá egy olyan bérlőnek, amelyet csak idén január 15-én jegyeztek be ötmillió forintos tőkével. Vagyis a bérlő, az egyetlen magyar magánszemély, Kiss Krisztián tulajdonában álló a MultiKulti Zrt. a létrejötte után nem egészen három hónap alatt felfedezte ezt a bérleti lehetőséget, és – hogy elszpojlerezzem a PKÜ levelének egy részletét – „sokkörös tárgyalások után” le is tudott szerződni az állami intézménnyel.

Annyira diszkréten kezelték a nagy jelentőségű bérbeadást, hogy a PKÜ nemcsak közleményt nem adott ki az ügyben – a honlapján sem találni erről semmilyen más tartalmat, csak a MultiKulti-közleményt –, de kitartó kereséssel sem leltük nyomát, hogy a bérleti szerződést megelőzően valamiféle nyílt tenderen kerestek volna érdeklődőt.

Az ügyletről már a közlemény publikálásának napján beszámolt az erősen a NER-hez kötődő, az építőipar sikertörténeteit bemutatni hivatott Magyarépítők.hu-n megjelent cikk. Ebből derült ki az a részlet, hogy

„a PKÜ összesen 27 024 m² területet ad bérbe hosszú távra a MultiKulti Zrt. számára, melyből 14 333 m² épület és 12 691 m² szabad terület.”

Mivel ahogy írtam, sehol nem találtuk nyomát, hogy az Óbudán a PKÜ-n és más kulturális intézményeken keresztül jelentős ingatlanvagyont felhalmozó Demeter Szilárdék – a vagyongyarapodásról az Átlátszó még 2021 végén készített átfogó összeállítást – nyilvánosan meghirdették volna bérbeadásra a szigeten általuk birtokolt mintegy harminc hektár (300 ezer négyzetméter) tizedét jelentő, lényegében az egykori Vizoviczki-birodalommal megegyező ingatlanegyüttest, közérdekű adatigényléssel fordultunk a PKÜ-höz.

Egyrészt kikértük a PKÜ és a MultiKulti Zrt. között kötött bérleti szerződést, másrészt az alábbi kérdéseket tettük fel a Petőfi Kulturális Ügynökségnek:

• Mikor és ki hozott döntést a bérbeadásról?
• A bérbeadó vagy a bérlő kezdeményezte a bérleti szerződést?
• Megelőzte-e bármiféle tendereztetés, versenyeztetés a terület bérbeadását?
• Ha igen, mikor, milyen körben és milyen módon folytatták le ezt a versenyeztetést? Ha nem volt versenyeztetés a szerződéskötés előtt, miért nem volt, illetve hogyan, milyen szempontok szerint választották ki a bérlőt?
• Milyen időre, mennyi pénzért adták bérbe az ingatlant? Milyen kötelezettségei és jogai vannak a bérlőnek és a bérbeadónak?

Az ügynökség az adatigénylésre a 15 napos határidő leteltével egyszeri 15 napos hosszabbítást kért, „tekintettel arra, hogy közérdekű adatigénylése jelentős terjedelmű adatra vonatkozik”, majd az újabb 15 nap utolsó előtti napján elküldték a jelentős terjedelmű adatot: a mellékletekkel együtt 31 oldalas bérleti szerződést és egy 5 mondatos, egyetlen bekezdéses „választ”. Vagyis egy-egy kérdésemre átlagosan nem egészen másfél sornyi válasz jutott „jelentős terjedelmű adat”-ként.