Súlyos kritikát kapott a kormány az ÁSZ-tól: úgy költött el 800 milliárdot, hogy nem tudni, valóban megtérül-e

Egyedi kormánydöntésekkel mintegy 800 milliárd forintnyi állami támogatást kaptak magyarországi befektetésekhez, beruházásokhoz nagyvállalatok 2020 óta. A zömében külföldi cégekhez került támogatások legnagyobb részét, mintegy 220 milliárd forintot 2021-ben fizették ki, a legkevesebbet tavaly – talán nem független ettől, hogy évek óta mélyrepülésben van a magyar beruházási ráta. Eddig a legtöbb pénzt az SK iváncsai gyára kapta, 76,4 milliárd forinttal támogatták azt a beruházást.

A magyar állam európai kitekintésben is igen bőkezűen osztogatott, amikor vállalkozások idecsalogatásáról volt szó. Az Európai Bizottság számításai szerint GDP-arányosan egyetlen uniós tagállam sem költött annyit támogatásokra, mint a magyar, igaz, ebbe nem csak az egyedi kormánydöntéssel adott pénzeket számolták bele.

Az Állami Számvevőszék most terjedelmes tanulmányban fogalmazott meg számos kritikát az ilyen egyedi kormánydöntéses támogatások miatt. Főleg arra a három szempontra fókuszáltak, hogy az egyedi kormánydöntésekkel adott támogatásoknál milyen szempontok alapján születik döntés, mennyire van az megalapozva és mennyire térültek meg az állam által adott pénzek. A jelentést a Portfolió ismerteti részletesebben, a cikk alapján a főbb kritikai megállapítások az alábbiak:

• Az állami befektetési ügynökség, a HIPA megkérdőjelezhető modellel számolja ki az államháztartási megtérülést. Például aggályos a munkahelyek számával kapcsolatos számításuk, nem veszik figyelembe a támogatásra költött közpénzek alternatív felhasználásának lehetőségeit, illetve az infrastruktúra- és közműfejlesztések (pl. közutak, energiaellátás) költségeit.
• A támogatási döntések előkészítése során elmarad a nemzetgazdasági hatások, így a GDP-re, a GNI-re, a hozzáadott értékre vagy külkereskedelmi mérlegre gyakorolt hatások vizsgálata.
• A környezeti fenntarthatósági szempontok gyakorlatilag hiányoznak a támogatási eljárásból és annak előkészítéséből, miközben például az akkumulátorgyárakkal szemben az elmúlt években látott lakossági és szakmai kifogások legnagyobb részét épp ilyen aggályok miatt fogalmazzák meg.
• Az energiaellátásra gyakorolt hatásokra sem figyelnek oda a döntéselőkészítő eljárásokban.
• Nem vizsgálják, holott az ÁSZ szerint vizsgálni kellene, hogy milyen lenne a beruházás egy olyan alternatív jövőben, amikor nem kap támogatást (itt példaként említik, hogy volt olyan autóiparialkatrészgyár-beruházás, ami végül brüsszeli döntés miatt nem kaphatott támogatást, mert az Európai Bizottság kiszámolta, hogy a beruházás támogatás nélkül is megvalósult volna.

A számvevőszéki jelentés lényege a fentieket is figyelembe véve úgy foglalható össze, hogy a magyar államnak csakis olyan működőtőke-beruházásokat kell támogatnia, amelyek „teljes gazdasági, társadalmi, környezeti és költségvetési szaldója egyértelműen pozitív”. Ehhez azonban sokkal alaposabb előkészítésre, szigorúbb kritériumokra és átláthatóbb döntéshozatalra van szükség – mondja az ÁSZ.