„Ma keleti szél fúj a világgazdaságban. A vitorláinkat ennek megfelelően kell fordítani.”
(Orbán Viktor, 2009. december, Peking)
Már több mint másfél évtizede annak, hogy Orbán Viktor szinte egyik pillanatról a másikra beleszeretett Kínába. Azt, hogy miért is kezdődött ez a kapcsolat, nem tudni, a hogyanról már sokkal inkább vannak fogalmaink. A korábbi évek kritikus hangneme után Orbán Viktor a 2009-es pekingi látogatása során váltott irányt, ekkor hangzott el tőle a fent idézett mondat. A baráti megnyilvánulás már jelezte, hogy Orbán a Nyugat-központúság helyett Kína felé nyit. A Direkt 36 korábbi cikke szerint az akkor még ellenzékben lévő leendő miniszterelnök Demján Sándorral – az üzletember gépén – és Matolcsy Györggyel utazott Kínába, hogy felvegyék a kapcsolatot a Kínai Kommunista Párttal. A látogatás mögött az a felismerés volt, hogy a nyugati országokon kívül is van más elérhető tőke, technológia és piac.
Innentől sokáig csak üres paneleknek látszó megállapodásokról, szorosabb kapcsolatokról nyilatkoztak a felek a látogatások, egyeztetések után, mígnem 2014-ben a Budapest–Belgrád vasútvonal projektje nyomán kiderült, ez a szerelem szárba szökkent. Az azóta egyre gyümölcsözőbb kapcsolat kínai hitellel, kínai rendőrökkel, 1000 milliárdos tartozással, kínai nagyberuházások sorával és számos újabb jövőbeli projekt lehetőségével gyarapodott.
Tavaly újabb mérföldkőhöz sikerült eljutni: Magyarországra érkezett az EU-ba áramló kínai közvetlentőke-befektetések 31 százaléka, derül ki a Rhodium Group és a Merics tanulmányából. Ez 3,1 milliárd eurót jelent az előző évi 1,8 milliárd után, csak 2024-ben.
Ezzel hazánk a kínai tőke legnagyobb fogadó országa az unión belül. Szinte megdöbbentő, hogy Németország, az Egyesült Királyság és Franciaország összesített részesedése is elmarad a magyar aránytól. Ebbe a három országba a kínai befektetések 20 százaléka érkezett tavaly, miközben 2019–2023 átlaga még 52 százalék volt. Magyarországé szinte nem is látszik a grafikonon, annyira kevés kínai pénz érkezett abban az időszakban.
Összességében azonban egyáltalán nem lehet meglepő, hogy így fejlődtek a magyar–kínai kapcsolatok. A történetnek több tényezője, összetett gazdasági és geopolitikai háttere van. No meg maga Orbán Viktor, aki előszeretettel közeledik diktatórikus államok vezetőihez.
A 2009-es baráti hangnemből már 2011-re barátság, büszkeségre okot adó elkötelezettség, szövetség lett. Az év június 25-én, Ven Csia-pao kínai kormányfő látogatásakor Orbán Viktor ilyeneket nyilatkozott:
„Ma úgy zártuk le a tárgyalásokat, hogy Kína és Magyarország új szövetségesei lehetnek egymásnak. Nemcsak jó szövetséget kötöttünk, hanem büszkék is vagyunk erre az új szövetségre.”
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?Még a magyar kommunistákat is dicsérte, hogy jóban legyen a kínai kommunistákkal.
Infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozására.
A Salamon-szigetek és Szerbia után Magyarország is nyíltan felvállalja a kínai diaszpóra megfigyelésére Pekingből küldött járőröket.
A magyar kormány hétpecsétes titokként őrzi a kínai hitelek részleteit. Az afrikai országok példájából azonban kiderül: Kína trükkös, titkolózó hitelező, és ez felvet néhány kérdést a magyar ügyleteket illetően is.
Megerősítjük a párbeszédet a kormányaink között, illetve a politikai pártok között - mondta a kínai elnök.
A Trump vámháborúja miatt bizonytalanságok miatt felfüggeszti a kínai cég a második ütem előkészítését.