Az Európai Unióban Magyarországon van a legrosszabb helyzetben a média a sokszínűség szempontjából, miközben egész Európát tekintve is csak Törökországban rosszabbak a médiaviszonyok még hozzánk képest is. Ez derül ki a Médiapluralizmus Monitorból (MPM), melynek 2025-ös kiadványa pénteken jelent meg. (A felmérést a firenzei European University Institute-on működő médiakutató központ, a Center for Media Pluralism and Media Freedom készíti el.) A jelentés szerint a médiapluralizmus minden vizsgált területén jelentős hiányosságok vannak Magyarországon, az egyetlen olyan EU-s országban, ami a nagyon magas kockázati kategóriába került.
Idézik a Reuters Intézet felmérését is, ami szerint a hírmédiába és újságírásba vetett bizalom egész Európában Magyarországon a legalacsonyabb: a magyarok mindössze 23 százaléka hiszi el a híreket, amelyekkel találkozik. Az MPM kiemeli, hogy a magyar médiaszabadság és -pluralizmus romlása 2010 után indult meg, párhuzamosan azzal, hogy az Orbán Viktor vezette kormányok a többi demokratikus intézményt is elkezdték leépíteni. A legnagyobb kockázatot a politikai nyomás jelenti, de a meglévő piaci tendenciák sem kedveznek a kormánytól független sajtótermékeknek. Nemcsak a média, hanem a közönség is polarizált: a magyarok túlnyomó többsége a politikai nézeteinek megfelelő forrásokat követi.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?„A kémprogramok jelentik a legnagyobb fenyegetést a demokráciára ebben a pillanatban, mert a hatalmon lévők arra használják, hogy megtartsák a hatalmukat” – mondta a Pegasus-ügyet vizsgáló EU-s bizottság képviselője budapesti látogatása végén.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélete szerint ezért 11 500 eurót kell fizetniük.
A választási bizottság egyhangú határozatban mondta ki, hogy a közmédia megsértette a politikai reklám közzétételére vonatkozó korlátozásokat.