Bár a magyar kormány Orbán Viktorral és Nagy Mártonnal az élén az idei évre szárnyalást, repülőrajtot és fantasztikus évet vizionált, meglehetősen gyorsan kiderült a havonta érkező makrogazdasági adatoknak köszönhetően, hogy ebből semmi nem lesz. Nem remekeltek a gazdaság főbb ágazatai, elképesztően gyenge volt a forint, és nyilvánvalóan ennek egy idő után a költségvetésen is meglátszik a nyoma.

Mindenesetre az államkassza szempontjából nem volt még annyira rossz az évkezdet, sőt, az elmúlt évek tekintetében kifejezetten jónak is nevezhető, ez derül ki legalábbis a Központi Statisztikai Hivatal negyedéves összefoglalásából. A kormányzati szektor az első negyedévet ugyanis 824 milliárd forintos hiánnyal zárta, ami 234 milliárddal alacsonyabb 2024 első negyedévéhez képest. Ez a GDP 3,9 százalékának felel meg, miközben egy évvel korábban a GDP 5,4 százalékának megfelelő hiány jött össze.

Ez a forintban számított hiány kisebb rekordnak is megfelel, hiszen utoljára három évvel ezelőtt, 2022 első negyedévében sikerült ennél kisebb hiányt termelnie az államkasszának, 407 milliárd forintot. Ez a háború szempontjából még viszonylag békésebb időszaknak tekinthető, hiszen ennek a negyedévnek csupán az utolsó hónapját, a márciust terhelték az orosz-ukrán háború kitörésével járó gazdasági nehézségek.

Az államháztartás alszektorait nézve a központi kormányzat hiánya 1088 milliárd forint volt, míg a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok 180 milliárdos, illetve 84 milliárd forintos többlettel zárták az első negyedévet.

A bevételek három hónap alatt 8639 milliárd forintot tettek ki, ami 8,7 százalékos növekedés előző év azonos időszakához képest. Ezen belül

• a termelési adók 310 milliárd forinttal, 9,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit,
• az áfabevétel 209,5 milliárd forinttal, vagyis 12,5 százalékkal nőttek,
• a jövedelemadó-bevételek 191 milliárddal, 13,8 százalékkal bővültek,
• a társadalombiztosítási hozzájárulások 186 milliárd forinttal, 9,2 százalékkal nőttek,
• az egyéb bevételek pedig szerény 0,3 százalékkal, vagyis 4 milliárd forinttal emelkedtek.

A bevételekkel szemben a kiadások az első három hónapban kevésbé nőttek, összesen 9463 milliárd forint volt, ez 5,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Ezen belül:

• a kifizetett munkavállalói jövedelem 208 milliárd forinttal, 10,5 százalékkal növekedett,
• a folyó termelőfelhasználás 182 milliárd forinttal, 14,5 százalékkal nőtt,
• a pénzbeni társadalmi juttatások 125 milliárd forinttal, 4,9 százalékkal lettek magasabbak,
• a kamatkiadások 66 milliárd forinttal, 6,7 százalékkal csökkentek. Ez első látásra ellentmondásnak tűnik ahhoz képest, hogy idén is jelentős tételt tesznek ki a kamatkiadások, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium havi tájékoztatói alapján rendre megjegyezzük, hogy az előirányzat milyen nagy százalékát költötték már el. Nos, a kettő nem zárja ki egymást, hiszen előző évhez képest csökkentek ugyan a kiadások, de az eddig eltelt hónapok alapján a kormány ezt az előirányzatot is alultervezhette. Vagyis többet fog ilyen címen költeni, mint arra számított.
• A kiadásokon belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás, vagyis a beruházások 82 milliárd forinttal, 19,3 százalékkal estek vissza,
• a kormányzati szektor egyéb kiadásai pedig 91 milliárd forinttal, 5 százalékkal nőttek.