„Semmi túlzás nincs abban, amikor azt mondom, hogy fantasztikus évünk lesz 2025-ben (…) Amikor én arról beszéltem, hogy repülőrajt lesz, meg fantasztikus év lesz, akkor én tudtam, hogy hányadán állunk, tehát én nem lutrira mentem, vagy nem lottón fogadtam, hanem ismertem ezeket a számokat és folyamatokat.”
2025. január 31-én, bő tíz nappal Donald Trump második elnökségének kezdete után ezekkel a szavakkal magyarázta Orbán Viktor, miért beszélt arról a múlt év vége óta, hogy 2025 elején Magyarország repülőrajtot vesz („A legfontosabb, hogy repülőrajtot vegyünk januárban” – fogalmazott decemberben), majd miért folytatta ezt januárban például a légi közlekedést alapjaiban újraértelmező repülőrajt-utazósebesség-sprint gondolatfutammal. Persze neki – és híveinek – az is elég jó hírként tálalt repülőrajtnak, hogy bejelenthette például az állam olyan alapvető kötelességének teljesítését, mint az állampapírok kamatainak kifizetése (vö.: jó hír: nincs rossz hír).
Azóta eltelt az áttörés évének szánt 2025 negyede, de a repülőrajt jelei csak nyomokban, például Orbán Viktor fizetésében láthatóak. És mostanra odáig is eljutottunk, hogy Gulyás Gergely néhány napja egy fórumon arról beszélt: „Nekünk sose volt olyan illúziónk, hogy az európai gazdaságnak feltétlenül jót fog tenni Trump elnöknek a győzelme.” Vagyis a kormány vagy nem tekinti az európai gazdaság részének Magyarországot, vagy Gulyás miniszter egy kamikáze bátorságával mondta ki, hogy a főnöke rossz lóra tett Trumppal (akinek az elnökségét amúgy ő is annyira várta, hogy valótlanságot is állított miatta).
Ami biztos: Donald Trump elnöksége nemhogy nem hozta el 24 órán belül a békét az orosz–ukrán háborúban – még ha Orbán február végén, amikor 400 forint/euró alá erősödött a forint, meg is jegyezte, hogy ilyen a béke –, és vele az általános prosperitást sem, hanem a világpolitika és világgazdaság számos területén eszkalálta a feszültséget. Látványosan megromlott az amerikai–európai viszony Grönland ügye és a háború megítélése, az amerikai–kanadai viszony az ötvenegyedik tagállamozás, sőt mostanra az amerikaiak viszonya az egész világgal a vámháború miatt. Ez utóbbinak beláthatatlan hatásai lehetnek az egész világgazdaságra – félő, hogy a tőzsdéken néhány nap alatt elégett 5000 milliárd dollár még csak a kezdet –, és aligha segítik, hogy Magyarország idén valamikor repülőrajtot vegyen.
Vagy legalább talpra álljon.
Amit ugyanis az első három hónap alapján elmondhatunk, azt inkább inverz repülőrajtnak, közmédiásan szólva negatív sikernek, vagy leginkább is földbe állásnak nevezhetjük. Bár még nem áll rendelkezésre minden első negyedéves adat – a GDP-gyorsjelentés például csak április 30-án jelenik meg –, de minden eddig látható folyamat azt jelzi, hogy Nagy „Mindig Jövőre” Márton gazdasági csúcsminiszternek megint abban kell bíznia, hogy majd jövőre. Vagy jó esetben a jövőben, a második félévben.
Kezdjük az egyik legfontosabb adattal, ami már jelzi a repülőrajt földbe állását: a GDP-várakozásokkal, ami sok tényező eredője ugyan, de sok dologra hatással is van, mint például a költségvetési pálya alakulása, amire kicsit később ki is térünk. Orbán Viktor fantasztikus, repülőrajtos évére Nagy Márton tárcája 3,4 százalékos növekedéssel kalkulált, ilyennel tervezték az idei költségvetést is. Épp eltelt az új évből 3 hónap, március 31-én Nagy közölte: 2,5 százalékra módosítja a kormány az idei várakozását. Valami nagyon hasonló történt tavaly is, amikor az eredetileg 4 százalékra saccolt növekedést több lépésben végül 0,5 százalékra vitték le.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?A rádióban arról is beszélt, hogy nagyvonalúan kell kezelni azt, amit Zelenszkij ukrán elnök mond.
Bejelentette, hogy kifizetik az állampapírok után járó kamatokat, amit a családok arra költenek, amire csak akarnak.
Orbán Viktor a képviselői alapbért és a miniszterelnökségért járó fizetést is felveszi, így tavalyhoz képest bruttó 800 ezerrel nő a kormányfő bére.
Az adatok cáfolják a miniszter kijelentéseit: egyáltalán nem volt annyira jó a Trump-féle protekcionizmus a magyar gazdaságnak. Biden alatt lett sokkal jobb a helyzet.
A hírrel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: „Ilyen a béke!”
5000 milliárd dollárnyi érték, az amerikai GDP ötöde olvadt el a világ tőzsdéin három nap alatt. Mindenki teljes pánikban van. Az ING vezető elemzője szerint Trump tudatosan okoz pánikot, van mesterterve, de nem biztos, hogy bejön. Egyelőre a forint is szív.
„Mindig jövőre”. A magyar gazdaság a várt elrugaszkodás helyett kisodródott a kanyarban, Nagy Márton gazdasági víziói azonban tovább élnek.
Jövő szilveszterre ajánljuk mindenkinek, aki szereti.
3,5-ről 2,4 százalékos növekedésre módosították a várható GDP-növekedést.
Az amerikai elnöknek a szabványok sem tetszenek, szerinte ezek csak azért vannak, hogy ne lehessen eladni az autókat. Ő pedig ezt nem fogja hagyni.
Az Egyesült Államokba irányuló német export 15 százalékkal eshet vissza, ha maradnak a vámok.
Eleve kockázatos és költséges vállalkozás a kormány legújabb terve, amivel akkumulátoripari nagyhatalommá tenné Magyarországot. Az elmúlt hónapok történései pedig csak növelik a rizikót.
Egyre pocsékabb képet mutat a magyar ipar, azon belül is az akkumulátorgyártás. Nem jók az ágazat kilátásai sem egyelőre.
A pénzügyminiszter szerint nem kell azonnali intézkedésekkel reagálni a túlzottdeficit-eljárásra és azt ígéri, 2026-ra három százalék alá mérséklődik a hiány.
Több mint húsz év alatt egyszer volt rosszabb a március, mint idén, a teljes negyedéves egyenleg pedig a legrosszabb az elmúlt öt évben. Naponta 28,3 milliárd forintos mínusszal működött az állam az első három hónapban.
675 milliárdos állami beruházást halasztanak el, idén csak 2,5 százalékkal nőhet a magyar GDP. Most debütál szóvivőként Vitályos Eszter, de két minisztervendége is van a Kormányinfónak: Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy István agrárminiszter.
A válasz az élelmiszerboltokban már látható.
A magyarországi vezérigazgatóknak csak 39 százaléka számít cége bevételének növekedésére, és már 2034-re teszik a magyar euró bevezetését.
Az idei február volt az első hónap, amikor a 6000-et sem érte el az újszülöttek száma. A népességfogyás hihetetlenül felgyorsult a múlt évhez képest.
Az elhunytak száma három éve nem volt ilyen magas, a természetes fogyás egy év alatt 20 százalékkal gyorsult.