„Számottevő többlettel zárt júniusban a központi költségvetés”, kezdi az államháztartás júniusi folyamatairól beszámoló közleményét a Nemzetgazdasági Minisztérium. Való igaz, az elmúlt öt évben egyszer sem volt példa arra, hogy többlettel zárja a hatodik hónapot a költségvetés, a júniusi 27,4 milliárd forintos többletet azonban kicsit erős túlzásnak tűnik számottevőnek nevezni. Már csak azért is, mert májusban Nagy Mártonék az akkori 129,5 milliárdos többletet is számottevőnek nevezték. A két érték között pedig igen jelentős különbség van.

Mindenesetre ilyen apróságokon ne is akadjunk fent, mert a „jó hír” ellenére probléma akad bőven a költségvetésben. Ez a júniusi többlet ugyanis két dolognak köszönhető:

1. ismét kapott az állami cégektől 200 milliárd forint osztalékot az államkassza, ezúttal a Szerencsejáték Zrt.-től és a Corvinus Zrt.-től (májusban az MVM 200 milliárdja szépítette a számokat),
2. illetve idén 100,6 milliárd forintnyi társasági adóbevétel és érkezett júniusban, mivel a május 31-i határidő pont hétvégére esett, ezért átcsúszott júniusra a fizetési határidő.

A júniusi számokat tehát 300,6 milliárd forint egyszeri bevétel javította, és így is csak 27,4 milliárdos többlet tudott az államkasszában maradni. Vagyis ha ezek nincsenek, akkor olyan hiány jött volna össze, bő 270 milliárdos, ami már a covidos időket idézi. 2020-ban ugyanis 785, 2021 júniusában pedig 391 milliárdos deficittel zárt a költségvetés. Azóta 100-150 milliárd közötti mínuszok voltak jellemzőek.

Világosan látszik tehát, hogy baj van: a májusi osztalékkal együtt két hónap alatt 500 milliárdos egyszeri bevételhez jutott az államkassza, amiből mindössze 160 milliárd forintos nagyságrend maradt. A többit elköltötte az állam, amely láthatóan idén képtelen kordában tartani a kiadásait. A bevételekkel idén olyan óriási gond nincsen, ez a részletes tájékoztatókból kiderül, amit júniusra vonatkozóan majd csak két hét múlva tesz közzé az NGM.

Az év első felében 2773,6 milliárd forintos hiány jött össze, ami 117 milliárddal több az előző évi állapotnál, amikor szintén villámgyors összeomlást produkált a költségvetés. Ezzel az új, 652 milliárd forinttal megemelt éves hiánycél (4774 milliárd forint) 58 százaléka jött össze az első félév végére. Az eredeti hiánycélhoz mérve 67, 2 százalék lenne a teljesülés.

Az NGM közleményéből kiderül még, hogy a kamatkiadások június végéig 2494,3 milliárd forintot tettek ki, ami 484,8 milliárddal magasabb az előző évi szintnél. A tárca magyarázata szerint ennek oka az egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja, valamint az államadósság eltérő szerkezete. Ez egyben azt is jelenti, hogy az első félévben az idei egész éves előirányzat 65 százalékát költötte el a kormány, az év második felére nagyjából 1400 milliárd forintos mozgástér maradt.

„Meghaladták az egy évvel megelőző kifizetést a nyugellátásokra fordított összegek is”, írja a tárca. Az idei első félévben – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 3 849,6 milliárd forintot, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 1 494,5 milliárd forintot fizettek ki.