Hadházy semmit nem talált az 1,6 milliárdos uniós támogatásból létrehozott növénygenetikai kutatóközpontban, a cég visszautasítja az állításokat
1,6 milliárd forint uniós támogatásból épült egy növénygenetikai kutatóközpont Törökszentmiklós határában, de mikor Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő ott járt, nem talált semmit.
A támogatást Hadházy szerint Varga Mihály „haverja”, Horváth László tiszteletbeli kazah konzul kapta. A projekt A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása elnevezést kapta.
Frissítés: A cikk több állításával, így ezzel kapcsolatban is helyreigazgítási kérelmet küldött a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági (TM) Zrt. Ennek értelmében Hadházyra hivatkozva valótlanul állítottuk, hogy a 1,6 milliót Horváth kapta. A pénzt az akkori nevén Szent István Egyetem (jelenleg Magyar Agrár- és Élelmiszertudományi Egyetem), NAIK Erdészeti Tudományos Intézete (ami nevén a Soproni Egyetem ERTI Erdészeti Tudományos Intézete, a Debreceni Egyetem, a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a TM Zrt. kapta.
A projekt gazdája a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt., ami Horváth érdekeltsége.
Hadházy egyébként tavasszal járt a „Pannon Breeding Tudástár” elnevezésű kutatóközpontban, ahol egy üres kis melegházat, néhány üres irodát és pár posztert talált a falon.
Hadházy a látogatásakor találkozott a cég egyik vezetőjével, akit megkérdezett, hol olvashat a kutatási eredményekről. A válasz: azok „nincsenek, mert a kutatás nem mindig jár eredménnyel”, de elmondása szerint a pénz feltétele úgyis csak annyi volt, hogy a végén legyen valami termék, amit értékesíthetnek.
Ők pedig vetőmag előállítással foglalkoznak, így azt elszámolták eredménynek. A helyszínen pedig azért nincs semmi, mert a kutatásoknak és a projektnek is vége van.
Hadházy szerint a projekt hivatalos adatlapjából is kiolvasható, hogy soha nem is akartak kutatni, ott ugyanis a többi között technológiafejlesztésről írnak.
A TM Zrt. szerint az is valótlan állítás, hogy a projektnek ne lettek volna eredményei. Azt írták, valójában a projekt során 22 kutatócsoport dolgozott, mindegy 160 fő részvételével. A projekt célja volt a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása is, különös tekintettel a klímaváltozáshoz alkalmazkodó, száraz kontinentális éghajlaton is termeszthető fajokra és fajtákra. A cég közlése szerint a projekt során a kutatók mintegy 33 darab új, piacképes terméket hoztak létre. „Emelett új technológiák rézsű- és legelőgyepesítéshez használt magkeverékek keletkeztek, valamint energetikai és fitoremediációs területen (ami azt jelenti, hogy a szennyezett környezetet növényekkel tisztítják meg) közvetlenül is hasznosuló tudományos eredmények és technológiák jöttek létre.” A cég azt közölte, létrejött számos növényfajta oltalom, melyeket a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is regisztált, és ezeket a növényeket államilag is elismerték. Hozzátették, a kutatások jelentős hányadát a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Innovációs Hivatal kutatás-fejlesztésként minősítette.
Hadházy kikérte a szerződéseket
Hadházy Ákos a posztjában arról írt, kikérte a projekt költségvetését és a szerződések adatait, amiből kiderült, műtrágyaszóró és vetőgépet is vettek összesen 58 ezer euróért, 14 millióért a kutatási témák és eredmények összehangolását segítő weboldalt csináltak, és valószínűleg kétszer fizettek ugyanazért* összesen 8,7 millió forintot (itt is hibáztunk, ezt a cikk végén fejtjük ki bővebben). Kutatási szerződéseket is kötöttek, ahol bruttó 21-70 ezer forint volt a napidíj, de ketten csaknem 2 millióra szerződtek.
Hadházy szerint nagyon sok hasonló „kutatás+fejlesztés” projekt létezett, ezek közül többet be is mutatott. Azért könnyű az ilyenekkel visszaélni, mert laikusként nehéz eldönteni, hogy mihez kellenek a megvásárolt eszközök, és hogy mi van a hangzatos szövegek mögött. A politikus szerint a cégek sokszor úgy tekintenek erre a projektre, mint burkolt gazdaságfejlesztő támogatásra, és például bérre fordították a pénzt, csakhogy így a sok ezer milliárd euró nem javított az ország versenyképességén.
Frissítés: Hadházy Ákos pénteken megjelent posztjában az érintett cég nevében a L. A. C. Holding Zrt. is reagált hétfőn egy közeleményben, melyben ők is visszautasították Hadházy állításait.
Azt írták, a Pannon Breeding Program több egyetem és cég együttműködéséből jött létre, a projekt 2017. augusztus 18-án kezdődött, és 2021. szeptemberben 30-ig tartott.
A cég szerint jelenleg a fenntartási időszak zajlik. Ők is leírták, hogy 22 kutatócsoport 160 kutató bevonásával olyan növényekkel kísérletezett, és olyan technológiákat fejlesztett ki, amelyek „a Pannon régió növényeinek genetikai állományát hivatottak megőrizni és fenntartani”.
A közzétett és regisztrált kutatási eredményeket visszaellenőrizték, és ezek hasznosnak bizonyultak. „Többek között több mint 10 regisztrált növényfajta oltalommal érintett új termék jött létre”, majd leírták, ami a TM Zrt. helyreigazításában is szerepelt.
A L. A. C. holding szerint a projekt végrehajtását a pályázatban meghatározott szervek és az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság is folyamatosan ellenőrizte, a konzorcium teljesítette a kötelezettségiet. Az ő közleményükben is szerepelt, hogy nem egy cég kapta a 1,6 milliárd forintos támogatást, hanem a projektben résztvevő összes szervezet. A cég állítja, nem igaz, hogy vetőgépet és műtrágyaszórót vettek volna a pénzen, mert több ilyen gépük is volt, ám az a Hadházy Ákos által közzétett szerződéslistában szerepel.
A cikkben csillaggal megjelölt résznél tévesen idéztük Hadházy posztját, ott az szerepelt, hogy egy BT. valószínűleg kétszer kapott ugyanazért pénzt. Ez az állítás is valótlan volt, a TM Zrt. közleménye szerint ilyen nem történt.
Hadházy Ákos egyébként úgy fogalmazott, hogy egy BT. és egy egyéni vállalkozónak fizettek „szó szerint ugyanazért” a rézsűgyepesítés kutatócsoportban.
A szerződéslistában ugyanis a következő meghatározás szerepel:
