Az olvasás fejlesztett ki az emberekben egy sor olyan képességet, melyek a mai társadalmak kialakulásában alapvető fontosságúak. Ez nem akármilyen olvasás, hanem a mélyolvasás, amit jellemzően könyvolvasás során gyakorlunk. Ezzel fejlődik az empátia, magasabb szinten tudunk gondolkodni, és kreatívabbak is leszünk, az olvasó emberek pedig aktívabbak és többet is keresnek. A digitális világ viszont visszafejleszti ezeket a képességeket, felületesebbé válik a gondolkodás, és közelebb kerülünk az írásbeliség előtti időkhöz. Mindez kiszolgáltatottabbá teszi a társadalmakat az autoriter vezetőknek, akik ezt ki is használják.

„Magyarországon legalább 1964 óta folyamatosan csökken az olvasó emberek aránya, bár az utóbbi években változott a trend. 2005-ben a lakosság egyharmada mondta, hogy olvas, az utolsó, 2019-es mérésben már az emberek fele. Az olvasó itt azt jelenti, hogy az előző évben elolvasott legalább egy könyvet, és önbevalláson alapul, tehát a valóság ennél rosszabb lehet” – mondta a 444-nek Gombos Péter, a MATE Kaposvári Campusának főigazgató-helyettese, a Magyar Olvasástársaság alelnöke.

A Szabó Ervin Könyvtár felmérésének számai nagyjából egybevágnak a Tárki adataival, ahol: a legalább hetente olvasók aránya 15 százalék, az alkalomszerűen olvasók 29 százaléknyian vannak, a magyar felnőttek több mint fele (56 százalék) pedig egyáltalán nem olvas saját bevallása szerint. Ezek 2023-as adatok, és az olvasók aránya itt is csökken, főleg az ezredforduló óta.

A nemzetközi számok és trendek is hasonlóak. A Gallup 1990 óta kérdezi az amerikaiakat, mennyit olvasnak, és a legfrissebb, 2022-adatok voltak az eddig mért legalacsonyabbak.

Könyv helyett cikkek, cikkek helyett bejegyzések, bejegyzések helyett videók

Lehet mondani, hogy ez csak a könyvolvasásra vonatkozik, és az olvasás képessége megmaradt, hiszen szövegekkel ma is találkozik mindenki a híroldalakon vagy a közösségi médiában. Olvasás és olvasás között azonban különbségek vannak. Eleve nem mindegy, hogy milyen eszközön olvasunk. Számos kutatás jutott arra az eredményre, hogy jobban megértünk egy szöveget, ha azt papíron olvassuk (könyvben vagy kinyomtatva), mintha ugyanazt monitoron tennénk (az e-bookos eredmények a kettő között vannak).