Felkerült az óriáskereszt a Gellért-hegyi Szabadság-szoborra, írtuk meg reggel, majd nem sokkal később Karácsony Gergely arról posztolt, hogy „a kereszt nem lehet politikai furkósbot”. Márpedig a főpolgármester szerint azt a keresztet a Szabadság-szobor talpazatába erőltették, Budapestet és az alkotó örököseit pedig kihagyták a döntésből.
„Vagyis megszentségteleníti ezt a sokunk számára fontos szimbólumot, és sebet ejt Budapesten is. Aki ilyet tesz, az biztosan nem lehet felelős konzervatív, legfeljebb ostoba politikai haszonleső” – írta Karácsony, aki szerint a szobrot „már éppen elegen akarták saját ideológiájuk, politikai céljaik szolgálatába állítani. Alig több mint harminc éve sikerült végre megszabadítani minden tehertételtől, és lett végre az, ami: a magyar szabadság szimbóluma.”
Mostantól azonban szerinte arra fog emlékeztetni mindenkit, hogy „a szabadság, az egyetemes értékeink védelmében mindannyiszor ki kell állnunk a szabadságot semmibe vevő, az egyetemes szimbólumokat kisajátítani akaró, azokkal visszaélő hatalmi akarattal szemben”.
Erre reagálva posztolt egyet Lánszki Regő országos főépítész, aki szerint a szobor „környezete nem választható el a magyar történelemtől – és nem is kell elválasztani. A szabadság nem a semmiből terem, hanem van múltja és van alapja: közös emlékezet, megvívott küzdelmek, megtartó hittel épült nemzeti közösség. Ez az alap ma is tart – és ezért szimbolikus jelentőségű, hogy a kereszt ott, a talapzatnál kapott helyet.”
Lánszki elmondása szerint „a megújulás nem önkényből született. A Citadella és a szobor környezetének átalakítása kizárólag minden érintett jogszerű hozzájárulásával valósulhatott – és valósulhat meg.” A főépítész szerint „a szabadság így nem gyökértelen, nem mások fegyveres harcaival kapcsolódik össze, hanem önismereten nyugszik: tudnunk kell, miért lehetünk szabadok – és mi fenyegeti ezt ma is.”
Lánszki azt írja, a szobor mögött álló „egykori, a város fenyegetésére épült erőd zárt falai mindent szimbolizálhattak – csak a szabadságot nem. Most ezek a falak is megnyílnak.” Azt ígéri, hogy jövő tavasszal „egységében nyílik meg újra a Gellért-hegy teteje”.